E Mail: paleomedicina@gmail.com
Rehabilitáció: Jelenleg csak online elérhető.
Cikkünk folyamatosan frissül. A frissítést a cikk alján találják.
A koronavírus-járvány körüli óriási médiafigyelem árnyékában érdemes megemlékezni egy másik járványról, ami sokkal csöndesebben, ám sokkal régebb óta, és még több országot érintve zajlik. Nehéz elképzelni ilyet? Ez a D-vitaminhiány járvány. Nem üres szójáték, a téma egyik legnagyobb kutatója, Michael Holick nevezte így a jelenséget még 2010-ben (Holick, 2010).
Amikor a koronavírus-járvány kezdődött, még keveset lehetett tudni a mibenlétéről. Mostanában egyre többet. Úgy látszik sokkal több mindenben hasonlít a szezonális vírusjárványokhoz mint amennyiben különbözik azoktól. Sok részlet ismert már a koronavírus-járványról, de ezeket a mozaikokat sokszor rosszul sikerül összerakni. Ahogy az egy hónappal ezelőtt írt állásfoglalásunkban írtuk, az alapján, amit a járványok, a vírusfertőzések és a légúti megbetegedések természetéről tudunk, a D-vitaminnak, pontosabban a hiányának nagy szerepe lehet a COVID betegség kialakulásában és az azzal összefüggő halálozásban.
A D-vitaminnal tekintélyes orvosi társaságok foglalkoznak. Szinte évente újabb vitaminajánlást fogalmaznak meg, egymásra és az előző évekre rálicitálva az ajánlott D-vitamin mennyiségekben. A gyakorlatban ennek kevés eredménye van. A háziorvosok közül bár egyre többen hajlanak a D-vitamin felírására (ami eredmény a korábbiakhoz képest), de a szakorvosok továbbra sem ajánlják rutinszerűen a D-vitamint. Még az olyan betegségek esetében sem, amelyeknek a gyógyszerelése igazoltan csökkenti a D-vitaminszintet. Hiába ismerik fel az orvosok közül a D-vitamin jelentőségét, a másik probléma, hogy a pótlásától, önmagában hosszú távú eredmény nem várható, mivel a teljes rehabilitációhoz a többi vitamin, mikroelem és ásványi anyag olyan komplex módon szükséges, amelyet csak egy helyes étrend tud biztosítani, egyetlen, kiegészítő formájában szedett vitamin az nem. Ráadásul a szénhidrát fogyasztás alapvetően befolyásolja a vitaminok működését szervezetünkben. Nem elég a jó vitaminellátottság, a vitaminok hatékonysága, akár már minimális szénhidrát fogyasztása során is jelentősen csökkenhet. Különsen igaz ez a D-vitamin esetében, ahol például a gyümülcsökben lévő fruktóz megállitja az inaktív D-vitamin aktív D-vitaminná alakulását. Ez pedig végzetes lehet, hiszen krónikus D-vitamin hiány keletkezik.
A D-vitamin csak egy a sok vitamin közül, de ha statisztikáról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy a D-vitamin szint bizonyos mértékben tükrözni fogja az általános vitaminellátottságot és az általános egészséget is. Vagyis a D-vitamin nemcsak D-vitamin, hanem statisztikai értelemben egy jól használható egészségmutató, ha a népességszinten zajló folyamatokat szeretnénk megismerni.
Amikor az állásfoglalásunkat megírtuk, elsősorban az általános orvosi tudásunkra és intuíciónkra hagyatkoztunk, ami a D-vitamint illeti. Az elmúlt egy hónapban azonban olyan konkrét bizonyítékok kerültek napvilágra a koronavírussal kapcsolatban, amelyek ezekhez további adalékokat szolgáltatnak.
Alább összegyűjtöttük azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a D-vitaminhiány szerepet játszik a koronavírus-járvány terjedésében, a megbetegedésekben és a koronavírussal összefüggő halálozásban. A vájtfülűek számára említjük meg, hogy az alábbi típusú evidenciákat obzervációs vagyis megfigyeléses típusú evidenciák körébe soroljuk. A legmagasabb szintű evidenciát a beavatkozásos vizsgálatok jelentik. Felhívnánk a figyelmet, hogy ilyen vizsgálatok is folyamatban vannak a regisztrált klinkai vizsgálatok adatbázisaiban, de ezeknek még nincsenek közölt eredményei. Amint lesznek, erről is fogunk írni.
Lássuk tehát, milyen bizonyítékok léteznek.
1.
A COVID betegség súlyossága és a D-vitamin-szint között fordított az összefüggés
Három Dél-Ázsiai kórház (pontosabb információt a betegadatok védelme miatt nem közöltek) 212 koronavírusos esetében vizsgálták a betegség súlyossága és a D-vitaminszint közötti összefüggést. A kritikus állapotú betegek csupán 4%-ának volt normál tartományban a D-vitamin-szintje (30< ng/ml), 44%-ának elégtelen (20-30 ng/ml), 52%-ának pedig nagyon alacsony (<20 ng/ml) volt a D-vitaminszintje. Az enyén súlyos állapotúak között azonban 96%-nak normál volt a D-vitamin-szintje, és csak 2-2%-nak volt elégtelen vagy nagyon alacsony (Alipio, 2020).
Forrás: Alipio, 2020
Alább pedig ugyanez az összefüggés vizuálisan azonal értelmezhető formában. Az összefüggés szignifikanciája rendkívül magas, sőt biológiai rendszerekben nagyon ritka az ennyire szignifikáns összefüggés.
2.
Minden országban az idősotthonok a legérintettebbek
Ismert összefüggés, hogy időskorban alacsonyabb a D-vitamin-szint. Az is ismert, hogy az idősotthonokban élők között még ennél is alacsonyabb a D-vitamin-szint. Egy svédországi idősotthonokat bevonó vizsgálatban pl. 98%-ban volt 30 ng/ml-nél alacsonyabb a D-vitaminszint, és csak 2%-nak volt megfelelő (30 ng/ml-nél magasabb). Azoknál, akiknél történt D-vitaminpótlás (a skandináv hagyományok miatt ez viszonylag gyakori ezekben az országokban) még mindig csak 29%-nak volt megfelelő D-vitamin-szintje (Arnljots et al., 2017). Az idősotthonokban élők az alacsony D-vitamin-szint miatt különösen fogékonyak a fertőzésekre. Minden tanulmány szerint így van ez, de ahogy sok más tudás, ez se kerül át a gyakorlatba, és a világon a legtöbb idősotthonban nem történik rutinszerű D-vitaminpótlás, sem a valódi egészséges táplákozás irányába történő elmozdulás. Az hogy mi történt Európa idősotthonaiban az elmúlt hetekben, mindenki láthatta.
3.
Az etnikumok illetve a bőrszín és a fertőzések számának összefüggése.
Ez az összefüggés a koronavírus kapcsán csak nemrég látott napvilágot: például az Egyesült Királyságból lehetett hallani ezzel kapcsolatos híreket. Ahogy lenni szokott, azonal politikai magyarázatokkal csaptak le a jelenségre, és másmilyeneket nem is hallottunk. Ez alapvetően helytelen. Hiszen a szakirodalom ismeretében, de csekély józan ész birtokában is nyilvánvaló, hogy azoknál, akik nem a bőrszínüknek megfelelő szélességi fokon élnek, gyakoribb alacsony D-vitaminszint, mivel a bőrpigmentáció gátolja a bőrben történő D-vitamin szintézist. Ennek következtében gyakoribbak a D-vitaminhiánnyal összefüggő betegségeik is. Több évtizedes, jól ismert példa, hogy a Svédországban élő migráns hátterűek körében gyakoribbak bizonyos betegségek, többek között magasabb arányban születnek autista gyerekek (Gillberg, 1987). Ez különösen a fekete-afrikai származásúak körében jellemző. De hasonlóan ismert összefüggés, hogy az Egyesült Államokban élő afroamerikaiak alacsonyabb D-vitamin-szintje és az ezzel összefüggően rosszabb az egészségi állapot (Harris, 2006). Feltételezhető, hogy az Egyesült Királyságban az etnikai kisebbségek magasabb koronavírus érintettsége is ugyancsak az alacsony D-vitaminszinttel függ össze.
4.
A D-vitamin-hiány és a koronavírus halálozások számának összefüggése országonként.
Ilyen publikált vizsgálatot nem ismerünk, ezért magunk végeztünk egyet, az elérhető adatok alapján. (Figyelem: a vizsgálat nem teljes körű, a számításokat update-elni fogjuk, amint új adatok kerülnek birtokunkba).
A koronavírus-halálozás legjobb mutatója a halálozások számának népességre vetített mutatója, mivel ez a szám nem függ az elvégzett tesztek számától, valamint azért mert statisztikai értelemben a halálozás ún. kemény végpont. Természetesen, ha a halálozások számával szeretnénk összefüggést keresni, akkor ezt nagyban befolyásolni fogja, hogy a különböző országokban a járvány különböző stádiumokban tart, de befolyásolja az is, hogy kórházban történt halálozást vagy az azon kívüli halálozást is bevonják-e a statisztikába. A végső összesítést majd a járvány levonultával kell megtenni (ami a járvány későbbi hullámokban történő esetleges visszatérte miatt akár több év is lehet).
Tudjuk, hogy a D-vitaminszint, hogy életkor, az évszak, a szedett gyógyszerek és más tényezők függvényében nagyon széles határok között mozog. Ezért bármilyen D-vitaminszintre vonatkozó populációs adatot nem helyes alapul venni. Ezért egy olyan összehasonlítást végeztünk, amelyet a következő tényezőkre szűkítettük:
(1) 65 éven felüli populáció
(2) nem idősotthonban élők (azért mert erről több országban létezik elérhető statisztika mint az idősotthonban élőkre vonatkozóan)
(3) télen történt D-vitaminszint mérés
(4) olyan országok, ahol földrajzi elhelyezkedés miatt a tél valóban telet jelent
(5) éghajlatilag homogén országok (Oroszországot és az USA-t pl. kizártuk, mert egy adott vizsgálat feltételezhetően nem jellemzi az ország egészét)
D-vitaminszintek országonként (idősek, télen mért adatai) országonként növekvő sorrendben alább látható. A koronavírussal kapcsolatos igazolt mortalitási adatok forrása: worldometers.info/coronavirus/
Beszédes összefüggés, hogy egész Európában a téli, időskori D-vitamin-szint az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb, ahova a koronavírus bár később ért, de a halálozások számában kezd felsorakozni Olaszország és Spanyolország mögé.
A legmagasabb D-vitamin-szintet Japánban és Svédországban mérték. Japánban a világon az egyik legalacsonyabb a koronavírus halálozás, Svédországban pedig, mint tudjuk, unorthodox módon, nem vezettek be korlátozó intézkedéseket, ennek ellenére kisebb a halálozás mint más nyugat-európai országokban.
Magyarország ezen a listán Japán és Svédország után a harmadik helyen áll a D-vitaminszintet tekintve. Ez magyarázat lehet arra, hogy Európában mért számít viszonylag alacsonynak a koronavírus halálozás.
Az összefüggés grafikus ábrázolása illesztett egyenessel. A COVID-halálozás 2020. április 24-ig összesített adatokat jelent.
Van még egy érdekesség, ami ebből a táblázatból is kitűnik, és más elemzés is felhívta rá a figyelmet (pl. Hilger et al., 2014), de mégsem ment át a köztudatba. Ez pedig, hogy Európán belül a D-vitamiszint egy észak-déli grádienssel jellemezhető, északon magasabb, délen alacsonyabb D-vitamin-szintekkel, ami ellentétes azzal, amit elsőre gondolnánk.
A D-vitaminról szinte kizárólag a napozás kontextusában lehet hallani. Hallhatunk például arról, hogy mennyi napozással lehet elérni az ideális D-vitaminszintet. Ahogy ebből a táblázatból is kiderül, a földrajzi összehasolítás mást mutat. Mégpedig azt, hogy a dél-európai országokban, konkrétan Olaszországban és Spanyolországban alacsonyabbak a D-vitamin szintek mint Skandináviában. Ez arra utal, hogy mégsem a földrajzi szélesség a meghatározó, hanem más. Ez a "más" nagy valószínűséggel a skandináv országok (de elsősorban Svédország) magas halfogasztásában és a halolajok tradícionális fogyasztásában rejlenek. Olaszországban ellenben sok szénhidrátot, de azon belül is sok pizzát és tésztát fogyasztanak (ráadásul sajttal, ketchuppal, és növényi olajokkal, amelyek a béláteresztést fokozó hatása is jól sejthető, és amely tényező szintén hozzájárulhatott a kiugró halálozáshoz). Arról, hogy mért nem a napsütés a D-vitamin evolúciósan optimális forrása, korábban itt írtunk.
Ahogy a cikk elején írtuk, a mainstream orvoslás, járványügyi megközelítés nem foglalkozik az evolúciós megközelítéssel, vagyis azzal, hogy az emberiség hogyan élte túl a vírusokat két és fél millió éven keresztül, és mik azok az erőforrásaink, amelyeket genetikájánál fogva a modern emberi szervezet ugyanúgy tudna mobilizálni baj esetén. Ennek egyik tényezője a D-vitamin.
A D-vitamin nem csodaszer, és nem értünk egyet bármilyen orvosi megoldás egyetlen tápanyagra való leszűkítésével. Ez igaz természetesen a C-vitamin kiegészítőre is, melynek reneszánsza, de hatékonyság tekintetében kevés megalapozottsága van. A D-vitamin azért hasznos mutató, mert tükrözi a szervezet általános állapotát. Az egyetlen étrend, ami önmagában tudja biztosítani a megfelelő D-vitaminszintet, miközben nem gátolja a D-vitaminnak az inaktív-aktív átalakulását, az a paleo-ketogén étrend. (Elődünk és példaképünk, Walter Voegtlin olvasatában pedig az őáltala kőkorszakinak nevezett hús-zsír alapú étrend.)
****
FRISSÍTÉS 1 (2020.09.05)
Ismét elkészítettük a D-vitaminszint és a COVID-halálozás közötti statisztikát. Ahogy ezt áprilisban írtuk, a várakozásoknak megfelelően átrendeződött az országok sorrendje. Ukrajnát is utolérte a járvány, Svédországban pedig már tetőzött is. A D-vitamin és COVID halálozás közötti fordított összefüggésből jelenleg leginkább kilógó adatpont Svédország, vagyis az egyetlen olyan ország, ahol idén tavasszal nem vezettek be karantént. A többi ország pedig közelíti (legalábbis az áprilisi helyzettel való összehasonlításban) a fordított összefüggés egyenesét.
Terveink szerint, ezután minden hónapban frissítjük a diagrammot. Továbbra is azt gondoluk, hosszú távon a járvány elől nem lehet elbújni. Legvégül pedig a táplálkozásunkból adódó pozitívumok vagy negatívumok lesznek azok, emelyek eldöntik a sorsunket. Ennek népességszinten a egyik legjobb mutatója a D-vitaminszint.
****
FRISSÍTÉS 2 (2020.12.27)
A tömeges oltás bevezetése előtt (2020.12.27). A szeptemberi grafikonhoz képest az adatpontok tovább közelítettek a fordított összefüggés illesztett egyeneséhez.
Szerző: Dr. Clemens Zsófia
A szerző D-vitaminnal kapcsolatos tudományos publikációi
A cikk angolul / The article in English
Referenciák
Holick, M.F. The Vitamin D Deficiency Pandemic: a Forgotten Hormone Important for Health. Public Health Rev 32, 267?283 (2010).
Alipio, Mark, Vitamin D Supplementation Could Possibly Improve Clinical Outcomes of Patients Infected with Coronavirus-2019 (COVID-2019) (April 9, 2020)
Arnljots R, Thorn J, Elm M, Moore M, Sundvall PD. Vitamin D deficiency was common among nursing home residents and associated with dementia: a cross sectional study of 545 Swedish nursing home residents. BMC Geriatr. 2017 Oct 10;17(1):229.
Harris SS. Vitamin D and African Americans. J Nutr. 2006 Apr;136(4):1126-9.
Gillberg C, Steffenburg S, Börjesson B, Andersson L. Infantile autism in children of immigrant parents. A population-based study from Göteborg, Sweden. Br J Psychiatry. 1987 Jun;150:856-8.
Borissova AM, Shinkov A, Vlahov J, Dakovska L, Todorov T, Svinarov D, Kassabova L. Vitamin D status in Bulgaria--winter data. Arch Osteoporos. 2013;8:133.
Spiro A, Buttriss JL. Vitamin D: An overview of vitamin D status and intake in Europe. Nutr Bull. 2014 Dec;39(4):322-350.
Wahl DA, Cooper C, Ebeling PR, Eggersdorfer M, Hilger J, Hoffmann K, Josse R, Kanis JA, Mithal A, Pierroz DD, Stenmark J, Stöcklin E, Dawson-Hughes B. A global representation of vitamin D status in healthy populations. Arch Osteoporos.
Pludowski P, Grant WB, Bhattoa HP, et al. Vitamin d status in central europe. Int J Endocrinol. 2014;2014:589587.
Hilger J, Friedel A, Herr R, Rausch T, Roos F, Wahl DA, Pierroz DD, Weber P, Hoffmann K. A systematic review of vitamin D status in populations worldwide. Br J Nutr. 2014 Jan 14;111(1):23-45.
borítókép: pixabay
2020-04-27
