A Roszkozmosz orosz űrbiológusai élő szervezeteket és azok DNS maradványait is megtalálták a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső burkolatáról származó finomszemcsés porban.  A 2010 és 2016 között folytatott űrséták során 19 alkalommal vettek mintát elemzésre a 400 km magasan Föld körüli pályán keringő űrbázis burkolatáról.

Arról már voltak információink, hogy egyes élőlények, mint például a medveállatkák a világűr extrém körülményei közt is életben maradhatnak. A medveállatkákat például egy orosz műhold fedélzetén való utazás után is életben találták. Arról is hallhattunk már, hogy vannak bolygónknak olyan savas, magas vagy éppen alacsony hőmérsékletű eldugott részei, ahol extrém körülményeket is kibíró élőlények élnek.

A mostani orosz bejelentés azonban ennél sokkal izgalmasabb kérdéseket vet fel. Például alátamasztja azt a már meglévő elméletet, hogy nemcsak a troposzférában vannak mikroorganizmusok, hanem akár az ionoszférába is eljuthatnak. Azaz létezik átjárás a földi élet és a világűr között. Orosz kutatók korábban mikor még kevés  bizonyíték állt rendelkezésre a mikroorganizmusok vándorlásának kérdésében, ionoszférikus liftnek nevezték el a jelenséget.

A finomszemcsés mintákat molekuláris mikrobiológiai módszerekkel elemezve 47%-ban találtak életképes mikroorganizmusokat, melyeknek a faját is meg tudták határozni az esetek 70%-ában. A különböző években az űrséták során begyűjtött, az űrállomás burkolatáról származó finom porban találtak többek között Micobacterium és extremofita Delftia fajokat, több növényi DNS-t és gombaspórákat. A Delftia baktériumokhoz hasonló felépítésű fajokat legnagyobb számban Madagaszkárról származó földben lehet kimutatni, a Mycobacterium fajok, amelyeket sikerült azonosítani, a Barrents tenger élőhelyeire jellemzőek.

A kutatási eredmények alapján át kell dolgozni az eddig az élet terjedésére megalkotott magyarázatainkat. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy a klimaváltozás hatása a légköri finomszemcsék tekintetében nem áll meg a troposzférában és sztratoszférában.

A kutatásoknak az orosz kutatók szerint nagy jelentősége lehet az ember bolygóközi utazásaira is. Részleteket ezzel kapcsolatban nem közöltek, viszont javasolták a bioszféra felső határának kitolását, tekintettel a legújabb eredményekre.

dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

Borítókép: Roscosmos, twitter, https://twitter.com/roscosmos/status/869173532353232897

2017-05-30