E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Zalaszentgrót, Eötvös Károly utca 2. Hotel Corvinus
Lenyűgöző és zseniális tudományos siker! Legyőzhetővé vált az 1-es típusú cukorbetegség. Csak egy kérdés maradt: magyar vagy francia kutatóké az elsőség?
2019-08-04
  A cikk angolul - The article in English   Mielőtt belekezdenénk, ide az elejére

Te még mindig cukorbeteg vagy? Pedig itt Magyarországon van a cukorbetegség elleni harc bölcsője.
2019-05-01
Igen, bár ezt kevesen tudják.     Ennek a cikknek az apropója, hogy

Nézzék ezt a csodálatos eredményt
2019-03-25
  Egy hölgy, aki csak húst és állati zsírt eszik.   Többnyire

Boulder Carnivore Konferencia
2019-03-02
  Már csak néhány nap az első, kifejezetten carnivore konferenciáig.

Tényleg ehetünk mamuthúst 2050-ben? Na és mi az a Pleisztocén Park?

 


 
Az első kérdésre pozitív választ ígér egy oroszországi kutatók által létrehozott nemzetközi munkacsoport. A résztvevők nem ismeretlenek a „mamutológiában” és az emlősök klónozásában. A munkacsoport kitűzött célja, azaz a mamut klónozása, megalapozottnak és reálisnak tűnhet. Bár a tudományos világban megoszlanak a vélemények, még a mérsékelt lelkesedést mutatók is úgy látják, kivételes lehetőség nyílt a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) feltámasztására. A gyakorlati megvalósítás is elkezdődött. Jelenleg már a DNS ellenőrzésénél és a megfelelő számú, elefántból származó petesejt begyűjtésénél tartanak. Hogy a kettő közül melyik állítja nehezebb feladat elé a kutatókat, kiderül a cikk végére.

A gyapjas mamut klónozásának hármas célja van. Egyrészt pusztán tudományos, hiszen egy több ezer éve kihalt állat sikeres klónozását (a klónozáshoz használható sejtek 43 ezer éve elpusztult állatból származnak) a tudományos világ egyenrangúnak ítélné az űrbejutás vagy a holdraszállás sikerével. Minden bizonnyal ez lenne az évszázad tudományos tette. (Kihalt emlőst már klónoztak biológusok, lásd alább.) Másrészt Oroszország komolyan gondolja az ősi füves sztyeppe faunájának helyreállítását. Ezt évtizedekkel ezelőtt tervezték meg és céltudatosan haladnak. Az első ilyen park területét már 1988-ban kijelölték. Az ősi faunában szereplő, de ma is élő fajokat, mint a bölényt, őslovakat, fokozatosan betelepítették. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a szibériai Pleisztocén Park megalapításának ötlete megelőzte mind Michael Crichton Őslénypark (Jurassic Park, 1993) című könyvének megjelenését, mind pedig Steven Spielberg Jurassic Park (1993) című tudományos-fantasztikus filmjének megszületését. Az ökoszisztéma azonban a gyapjas mamuttal és a gyapjas orrszarvúval lenne teljes a parkban. A harmadik ok sokkal prózaiabb, a mamut húsa hasznosítható lenne a táplálkozásban. A szibériai sztyeppék azonnal bevonhatóak lennének a gazdaság körforgásába, nem utolsósorban a paleo-ketogén módon táplálkozók örömére.

A mamut klónozásának lehetősége már régóta foglalkoztatja a tudományos életet. Legelőször japán kutatók állítottak fel terveket a mamut klónozására 2005-ben. A kísérletek megfelelő klónozható DNS (genetikai örökítőanyag) hiányában maradtak félben, mivel korábban nem tudtak ép és egész DNS-t a mamutsejtekből kinyerni. Most soha nem remélt közelségbe került a mamut klónozása. Mindez köszönhető egy 43 ezer évvel ezelőtt elpusztult mamut testének, melynek szöveteit tökéletesen megőrizte az örök fagy birodalma Szibériában, Jakutföldön. A klónozásra alkalmasnak tartott jégbe fagyott egyedet 2012 nyarán találták Jakutföldön. Ennek a mamutnak az esetében egyedülállóan épen maradtak meg a szövetek, például az izomszövet és a zsírszövet, de a legérdekesebb, hogy a kutatók folyékony állapotban találták a mamut vérét, benne a vér sejtes elemeivel: vörösvértestekkel, fehérvérsejtekkel. Ez kiemelkedő jelentőséget ad a leletnek.

A szövettani mintákban a kutatók tökéletesen látták a véredényeket, de például az úgynevezett migráló limfocitákat is azonosítani tudták. A folyékony állapotban talált vér és a szöveti folyadékok igazolni látszanak egy kanadai kutató Kevin Campbell (Manitobai egyetem) által 2010-ben megfogalmazott elméletet, miszerint a mamutok vére olyan kémiai anyagot tartalmazhatott, amely ellenállt a rendkívül hideg hatásának, úgynevezett krioprotektor funkcióval rendelkezett, mondhatjuk úgy is, fagyálló tulajdonsággal ruházta fel a vért. Campbell kollégáival izolálta a mamut hemoglobinját kódoló DNS szakaszt, majd baktériumokkal előállíttatták a fehérjét. Kísérleti eredményei szerint ez a módosult hemoglobin fehérje lehetővé tette a mínusz 60 celsius fok körüli hőmérsékletben is az oxigén átadását, azaz a túlélést, az afrikai ősökkel rendelkező mamut számára. „A test egy pár hónapos emberi holttest minőségében maradt meg.” Ezzel jellemezte a Campbell elméletét is igazoló mamutleletet Radik Hájrullin, az Orosz Orvosi Antropológiai Társaság elnöke, szenzációsnak nevezve azok épségét és minőségét.
 
A mamutok úgy 4-5 millió éve jelentek meg a földtörténeti pleisztocén időszakban. Nagyjából kétszer akkorák voltak, mint ma élő legközelebbi rokonaik, az indiai elefántok. Öt méter magasra nőttek, súlyuk elérhette a 10-12 tonnát. Dél-Amerika kivételével valamennyi kontinensen találtak fosszíliákat. A mamutoknal több alfaja alakult ki, voltak egészen kistermetűek is. Például a Mammuthus lamarmorae csak két méteresre nőtt és alig 900 kg lehetett. Legismertebb alfaja a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius), amely a jeges vidékeken élt. A mamut fogazata a durva növényi rostok rágására volt alkalmas, így gyorsan koptak. Életük során hat alkalommal váltották fogaikat, akárcsak a ma élő elefántok. Az állat halálát is a fogaik okozták, melyek a hatodik alkalom után nem tudtak lecserélődni, így az erős igénybevételt követő kopás egy idő után képtelenné tette a táplálkozásra.

A gyapjas mamut utolsó példányai 3600-4000 évvel ezelőtt halhattak ki, lezárva egy több millió éves korszakot. A mamutok kihalásának magyarázatára több elmélet született. Többek között nagyobb meteor-becsapódás, járvány is szerepel a feltételezett okok között. A leginkább elterjedt nézet szerint a felső-paleolit korban élt őseink vadászó életmódja vezetett a kihalásukhoz. Átgondolva a Homo sapiens akkori népsűrűségét valamint a mamut populációk feltételezett egyedszámát, ez nem tűnik megalapozott hipotézisnek. Sokkal inkább szó lehet az időjárási viszonyok megváltozásáról, ami a mamutok életterét változtatta meg. A gyapjas mamut súlyánál és méreténél fogva nem tudott a mocsaras vidékeken mozogni és táplálkozni. A felmelegedés a fagyott mezőket lassan mocsárrá és ingoványos sztyeppévé változtatta. Persze ez is csak egy feltételezés, amit sok minden támogat, de nem magyarázza meg teljesen a mamutok kihalását általában.


Mamutcsontból készített dísztárgyak és eszközök
Fotók: http://zorca.ru/%D1%80%D0%B5%D0%B7%D1%8C%D0%B1%D0%B0-%D0%BF%D0%BE-%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B8.html


 

A 19. században felgyorsult Szibéria felfedezése, amikoris az őslakos népcsoportoknál rendkívül sok mamutagyarból és csontból készült tárgyat láthattak a kutatók és utazók. Brossokat, ékszerdobozokat, sakktáblákat, játékokat. De olyan népcsoport is volt, ahol a megtalált csontokból kunyhót építettek. A felfedezett és megtalált mamuttetemek száma folyamatosan gyarapszik, mára csak Oroszországban több száz ép mamuttetemet tartanak számon. A 90-es években Oroszországban Jakutföldön, hivatalos nevén a Szaha Köztársaságban, a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egységének fővárosában, Jakutszkban megalakítottak egy csak a mamutokkal foglalkozó tudományos laboratóriumot és múzeumot. Jelenleg itt őrzik a legtöbb mamuttetemet, fagyasztókamrákban. Itt van a mamut klónozásának is a tudományos központja.  A 2013-ban elindított nemzetközi projektben nyolc nemzet (Oroszország, Dél-Korea, Moldávia, Dánia, Hollandia, Anglia, USA és Svájc) tudományos szakemberei működnek együtt.

Ha az állatok klónozásáról beszélünk, ismeretes, hogy minden Dollyval kezdődött. Egy bárány képében 1996-ban Skóciában öltött testet a klónozás. Az azonban kevésbé ismert, hogy azóta számtalan emlősállatot sikerült klónozni. Több tucat fajt, többek között, szarvasmarhákat, kecskét, egereket, menyétféléket, makákót és macskaféléket. A kutyát éppen a mamut klónozására alakult nemzetközi munkacsoport dél-koreai tagja, a tudományos botrányba keveredett biológus, Ahn Suk Hwan klónozta. (Tudományos csalást követett el, így hiába voltak elévülhetetlen érdemei az emlősök klónozásában, egy időre száműzte a tudományos élet és kizárták a kutatási programokból. Aztán kiderült, hogy fényévekkel kollégái előtt jár, így feledésbe merültek manipulált vizsgálati eredményei. Az érdekek már csak ilyenek, a holdutazásokat lehetővé tevő Apolló űrprogram rakétáit is az a Von Braun tervezte, aki a hitleri Németországban a V2 tömegpusztító rakétákat.)

Az emlős klónok létrehozása során már két alkalommal is előfordult, hogy kihalt állatot klónoztak a kutatók. Az egyik esetben, 2003-ban, a Kelet-Ázsiában élt és kihalt vadon élő szarvasmarhát a Burmai bantenget (Bos javanicus birmanicus), a másik esetben, 2009-ben, a spanyol hegyikecskét (Capra pyrenaica pyrenaica) sikerült, még ha rövid ideig is, de feltámasztani. Japán és koreai kutatóknak már sikerült évekre lefagyasztott sejtekből egereket klónozni. Ezek az esetek és tapasztalatok mind növelik a mamutot feltámasztani vágyó eltökélt kutatócsoport esélyeit.
 
A gyapjas mamut klónozásának esélyeiről a már említett Radik Hájrullin így nyilatkozott: „Ez valóban lehetséges. Nagy az esélye, hogy a leletben maradtak olyan ép sejtek, ahol a DNS is majdnem teljes. Ha nem is minden szakasz, de a DNS jelentős része. Ez akkor derül ki, ha a koreai kollégák befejezik az általuk elszállított anyagminták elemzését.” (SmartNews 2014  http://smartnews.ru/regions/yakutsk/16691.html)

 

 
A mamut klónozása sematikusan
National Geographic: Mammoth Back from the Dead, 2013
 

Úgy tűnik, nem lehetetlen vállalkozás a mamut klónozása miután a Jakutföldön 2012-ben megtalált egyik 43 ezer éves mamut folyékony állapotban lévő véréből és a sejtközötti állományból sikerülhet akár egész sejtmagokat is kinyerni. Azonban a feladat nem csak ebből áll. A klónozott embriót nem lenne képes kihordani más állat, csak egy elefánt. Itt azonban egészen hétköznapi nehézségbe ütközik a tudomány. A nőstény elefántok ovulációs ciklusa 5-6 év. Azaz ennyi idő szükséges egyetlen vagy pár petesejt éréséhez. Ha Dollyt, az első klónozott állatot vesszük csak alapul, akkor egyetlen élő klón megszületéséhez 277 petesejt kellett. Ha ezt elefántokból szeretnénk kinyerni, rettentő időigényessé válik a feladat. Vagyis még hosszú évek, esetleg évtizedek is kellenek ahhoz, hogy az optimális együttállás meglegyen a klónozáshoz. És még azt sem tudjuk, hogy az elefánt egyáltalán képes lesz-e kihordani a mamutot egy esetleges sikeres embrió beültetése után.

 

A Pleisztocén Park: Oroszország "Jurassic parja"

Pleisztocén Park
Fotók: www.facebook.com/pg/PleistocenePark, http://www.virginearth.com/2013/11/a-pleistocene-park-pt-1/
 
 

Miután a kutatóknak sikerülni fog életre is képes gyapjas mamut klónokat előállítani, a Kolima folyó partján 1988-tól fokozatosan kialakított zárt terület tárt karokkal várja majd őket. Szergej Zimov ökobiológus vezetése alatt ma már konkrét eredményeit láthatjuk egy kitartó és céltudatos munkának. A Pleisztocén Park célja, visszaállítani a szibériai sztyeppék ökoszisztémáját. A kezdetekkor egy 150 négyzetkilométeres területet zártak el a kutatók az Északi tengertől délre a Kolima alsó folyásánál Jakutföldön. A területre szinte azonnal megkezdték olyan nagytestű növényevők betelepítését, amelyek valaha itt éltek és képesek visszaállítani az eredeti faunát, ami a mamutok idején is honos volt. Így került a park területére a jakut ló, a pézsmatulok, az északi rénszarvas, a bölény, a jávorszarvas, a szibériai szarvas, a jak, az eredetileg itt Szibériában is honos kiang és a tatárantilop is. Csúcsragadozóként pedig a szibériai tigrist telepítették be.
 
A betelepített növényevők hatására az elmúlt negyed század alatt a mocsaras tundra fokozatosan visszaalakult a mamutok idejében meglévő füves sztyeppévé, ahol már nem a mocsarak uralják a területet. Az orosz biológusokból álló csapat egyértelműen bizonyította, hogy a holocén időszakban kipusztult növényevők miatt kialakult mocsaras tundra nem visszafordíthatatlan állapot. Van visszaút. A Pleisztocén Parkban szerzett eddigi tapasztalatok sok más kérdésre is rávilágítottak. A park területén dolgozó kutatócsoport egyértelmű véleménye, hogy ebben az ökoszisztémában fontosabbak voltak és lehetnek a füves puszták, mit az erdős területek. Így nemcsak az erdőkért kellene aggódnunk, hanem sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a füves sztyeppék megőrzésére és visszaállításukra. Ide a Pleisztocén Parkba a már átalakult füves sztyeppére a Kolima folyó mellé várják a kutatók a klónozott mamutokat.

Mint látjuk, a projekt összetett, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen. Szinte minden feltétel adott, ami persze a szerencsén is múlott. A 2012-ben Jakutföldön megtalált folyékony vért, ép sejteket és szöveteket is tartalmazó mamuttetem egyedülálló lehetőséget nyitott meg a kutatók előtt. Úgy tűnik azonban, hogy a megoldás kulcsa egyelőre a mamut távoli, de ma is élő rokonánál, az elefántnál van. A gyapjas mamut sikeres klónozását a nemzetközi csapat a jelenlegi állás szerint legkorábban 2050-re ígéri.
 
 
 
 
Irodalom
 
http://www.vokrugsveta.ru/vs/article/8408
 
Folch J, Cocero MJ, Chesné P, Alabart JL, Domínguez V, Cognié Y, Roche A, Fernández-Arias A, Martí JI, Sánchez P, Echegoyen E, Beckers JF, Bonastre AS, Vignon X. First birth of an animal from an extinct subspecies (Capra pyrenaica pyrenaica) by cloning. Theriogenology. 2009 Apr 1;71(6):1026-34.
 
Campbell KL, Roberts JEE, Watson LN, Stetefeld J, Sloan AM, Signore AV, Howatt JW, Tame JRH, Rohland N, Shen TJ, Austin JJ, Hofreiter M, Ho C, Weber RE, Cooper A. Substitutions in woolly mammoth hemoglobin confer biochemical properties adaptive for cold tolerance. Nature Genetics 42, 536–540 (2010)
 
https://www.youtube.com/watch?v=pxsv3DLJ6KA
 
Zimov, S.A., V.I. Chuprynin, A.P. Oreshko, F.S. Chapin, III, M.C. Chapin, and J.F. Reynolds. 1995. Effects of mammals on ecosystem change at the Pleistocene-Holocene boundary. Pages 127-135 In: F. S. Chapin, III, and Ch. Körner, eds. Arctic and Alpine Biodiversity: Patterns, Causes and Ecosystem Consequences. Springer-Verlag, Berlin.
 
Zimov S.A. Pleistocene Park: Return of the Mammoth’s Ecosystem. Science, 2005, Vol. 308. P. 796-0798.
 
http://www.pleistocenepark.ru/files/Zimov_PleistocenePark_Science.pdf
 
http://www.pleistocenepark.ru/files/Science_in_Russia_ru.pdf
 
http://smartnews.ru/regions/yakutsk/16691.html

 

 
dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

 

 
dr. Clemens Zsófia
Agykutató, neurobiológus
Főbb szakterületei, epilepszia, ketózis élettana, alváskutatás. A Paleomedicina kutatóműhelyének megalapítója és szakmai vezetője

 

Kapcsolódó cikk
Az évgyűrűk megszólalnak: kis antik jégkorszak 1500 évvel ezelőtt
Az állat, amely saját magát háziasította. Az ősember kutyája.

 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

 

2014-04-28 


RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

Árak, szolgáltatási díjak

Rendeléseinken és ambuláns ellátásunk során:

- első vizit díja: 27.000 Ft.

- kontroll vizit díja: 15.000 Ft

- skype/online első vizit díja: 27.000 Ft.

- skype/online kontroll vizit díja: 15.000 Ft

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 42.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com