E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Zalaszentgrót, Eötvös Károly utca 2. Hotel Corvinus
Lenyűgöző és zseniális tudományos siker! Legyőzhetővé vált az 1-es típusú cukorbetegség. Csak egy kérdés maradt: magyar vagy francia kutatóké az elsőség?
2019-08-04
  A cikk angolul - The article in English   Mielőtt belekezdenénk, ide az elejére

Te még mindig cukorbeteg vagy? Pedig itt Magyarországon van a cukorbetegség elleni harc bölcsője.
2019-05-01
Igen, bár ezt kevesen tudják.     Ennek a cikknek az apropója, hogy

Nézzék ezt a csodálatos eredményt
2019-03-25
  Egy hölgy, aki csak húst és állati zsírt eszik.   Többnyire

Boulder Carnivore Konferencia
2019-03-02
  Már csak néhány nap az első, kifejezetten carnivore konferenciáig.

Paleolit vagy vegetáriánus táplálkozás? A tudomány szempontjából a kérdés nem kérdés.

Az élővilág szabályai szerint a növényevők növényekkel táplálkoznak. A ragadozók pedig növényevő állatokkal. Két különböző táplálkozási stratégia. Specializáció. A főemlősök között az ember az egyetlen igazi ragadozó. Az embert az állati zsír-hús alapú táplálkozás emelte ki vegetáriánus ősei közül. A természeti környezettel való egészséges kapcsolat az életbenmaradást biztosította az ember evolúciós előtörténete során. A civilizált ember az egyetlen élőlény, amely gondolkodásával képes felülírni a táplálkozást irányító biológiai ösztöneit. Sokan erkölcsi-ideológiai okokból zárkóznak el a húsevéstől. Lelkiismeretünket megnyugtathatjuk, ha nem esszük meg az állatok húsát, de tudnunk kell, hosszú-távon egészségünkkel fizethetünk, ha nem az élettani szükségleteinket kielégítő módon táplálkozunk.

 


Az evolúciós táplálkozás
A paleolit táplálkozás a Homo sapiens evolúciósan determinált táplálkozása. A paleolit táplálkozás tartalma körül kialakult modern kori zűrzavar miatt inkább a paleo-ketogén táplálkozás elnevezést használjuk, ami egyértelművé teszi, hogy zsíralapú táplálkozásról van szó. A Homo sapiens kb. 2 és fél millió évvel ezelőtt, a pleisztocén kori jégkorszak idején alakult ki. Fajunk növényevő elődei ekkor igen erős szelekciós nyomás alá kerültek. Csak azok élhettek túl, akik alkalmazkodni tudtak a fagyosra fordult éghajlattal együttjáró körülményekhez, a vegetáció megváltozásához, és növényi táplálkozásról át tudtak térni az állatira. A jégkorszak beköszöntével az erdők helyét nagy kiterjedésű füves puszták vették át. Ezek biztosították az életteret a nagytestű növényevő emlősöknek, például a pézsmatuloknak, bölénynek és a mammutnak, amelyek az ember táplálékát jelentették. Az állati alapú, különösen a nagytestű állatokon alapuló táplálkozás magas tápanyagtartalmat és kalóriasűrűséget jelent, összehasonlítva a növényi táplálkozással. Antropológusok szerint a táplálkozás megváltozása volt az a kritikus tényező, ami felgyorsította az emberi evolúció utolsó szakaszát, viszonylag rövid idő alatt elvezetett az agyméret gyors növekedéséhez, a vadászat fejlett módjaihoz és a speciális emberi képességek kialakulásához. Az ősember fosszilizálódott székletmaradványai, a fogak és csontok izotópos vizsgálata is arra utalnak, hogy a jégkorszak embere nagyon nagy arányban vagy akár kizárólag állati alapú táplálkozást folytatott. A 2 és fél millió éven keresztül uralkodó jégkorszak megszilárdította a Homo sapiens élettanát. Kb. tízezer évvel ezelőtt azonban felmelegedés kezdődött, és a jégkorszak hirtelenséggel végetért. Az elmúlt néhány ezer évben megtörtént a neolitikus forradalom, vagyis a mezőgazdaságra való áttérés a Föld legnagyobb részén. A füves puszták ezzel egyidőben eltűntek, és ember zsákmányállatai is megfogyatkoztak. Kényszerű volt a mezőgazdaságra való áttérés. Tízezer év alatt azonban semmilyen magasabbrendű faj nem tud komplex módon alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Tetszik, nem tetszik az ember továbbra is jégkorszakra optimalizált élettani beállításokkal él együtt.

 

 

Az Észak-Szibériában található Pleisztocén Parkban a jégkorszaki tájat, a füves sztyeppét próbálják rekonstruálni azoknak az őshonos emlősöknek a visszatelepítésével, amelyek a jégkorszakban az ember vadászzsákmányai lehettek. A kép forrása: pleistocenepark.ru

 


A természeti népek táplálkozása
Az utazók és antropológusok az elmúlt száz évben a Föld minden rejtett zugába eljutottak. Alaposan feltérképezték a velünk élő természeti népeket. Loren Cordain elkészítette a 229 ismert természeti nép táplálkozásának statisztikáját. Ebből kitűnik, hogy a természeti népek 59%-a legalább kétharmad arányban fogyaszt állati eredetű táplálékot. Egyetlen olyan természeti nép sincs, ahol 15% alatt lenne az állati eredetű táplálékok aránya. A vetetáriánusok által gyakran hangoztatott érv, miszerint a természeti népek vegetáriánusok lennének, nem állja meg a helyét. A természeti népek betegségmentessége, éljenek bármely szélesség fokon, számos antropológus figyelmét megragadta. Statisztikailag is megbízható módon pedig az eredetileg háziorvos Staffan Lindeberg írta le a csendes-óceáni népcsoportot vizsgáló Kitava tanulmányban.

 

 Maszáj vadász. Forrás: wikipedia


Táplálkozásélettan
A növényevő emlősök szinte folyamatosan táplálkoznak, hogy energiájukat szinten tartsák, gondoljunk a gorillára. A ragadozók viszonylag ritkán táplálkoznak, két zsákmány között hosszú ideig megvannak táplálék nélkül. Bárki megtapasztalhatja, hogy „ragadozó üzemmódban”, tehát állati zsír-hús alapú táplálkozással hosszú-távon kiegyensúlyozott marad az energiaszint, kevesebbet és ritkábban eszünk. Szénhidrát alapú táplálkozás mellett viszont hiába eszünk többet, gyakran megéhezünk, evés után pedig elnehezülünk. Az ember emésztőrendszere a ragadozó állatokéhoz áll közel: a tápcsatorna rövid, azon belül rövid a vastagbél is. A növényevők ezzel ellentétben hosszú vastagbéllel rendelkeznek, amelyre a növényi rostok hosszabb emésztési ideje miatt van szükség. A növényevők a növényi rostokat szimbionta bélbaktériumok segítségével bontják, a ragadózóknak nincs szükségük ilyen bélbaktériumokra. A növényevőknek ezenkívül kiegészítő stratégiáik vannak az emésztésre: kérődznek, vagy összetett gyomruk van. Az emberre és más ragadozókra ez nem jellemző. Az embernek más ragadozókhoz hasonlóan epehólyagja van, amely zsírok jelenlétében működik jól. A növényevő állatoknak nincs vagy csökevényes az epehólyagjuk. Etológusok jól ismerik az összefüggést, miszerint közel rokon növényevő és ragadozó emlősfajok közül az utóbbiak magasabb szintű kognitív képességekkel rendelkeznek. Ez érvényes az alacsonyabbrendű majmok és az emberszabásúak, illetve az emberszabásúak és az ember összehasonlításában is.

 


Táplálkozástudományi vizsgálatok
Rendkívül sok klinikai vizsgálat létezik, amely alátámasztja az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatékonyságát a krónikus belgyógyászati betegségekben, például elhízásban, 2-es, de 1-es típusú cukorbetegségben és májbetegségekben is. Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az alacsony szénhidráttartalmú táplálkozást folytatók körében alacsonyabb a daganatok, az Alzheimer betegség és a szívbetegség előfordulása. Az alacsony szénhidrát/magas zsírtartalmú étrendet, vagyis a ketogén diétát, közel száz éve alkalmazzák az epilepszia kezelésében, az összehasonlítások szerint az antiepileptikumokat is meghaladó sikerességgel. A paleolit étrenddel kapcsolatban több rövidtávú klinikai vizsgálat áll rendelkezésre. A 2-es típusú cukorbetegségben a paleolit étrend hatékonyabbnak bizonyult az Amerikai Diabetes Társaság étrendjénél és a mostanában orvosi körökben diétaként egyedüliként elfogadott mediterrán étrendnél is. Ebben az évben jelent meg az első hosszútávú, kétéves követéses vizsgálat svéd szerzőktől, melyben túlsúlyosoknál jelentős fogyást és kedvező vérzsír-profil kialakulását dokumentálták paleolit étrend mellett. Nem mellesleg Svédországban, a világon először, megváltoztatták az egészséges táplálkozásra vonatkozó korábbi hivatalos dietetikai ajánlásokat, és az alacsony szénhidrát/magas zsírtartalmú étrendben határozták meg az egészséges táplálkozást.

A svédek újra fogyaszthatják kedvenc nemzeti eledelüket. A felmérések szerint Svédországban a lakosság 20%-a alacsony szénhidrát étrendet követ.

 

A vegetáriánizmus ideológia
A vegetáriánizmus gyökerei az európai embertől távoli ideológiai rendszerekben és nem a természettudományban gyökereznek. Kijelenthetjük, hogy a magyar gasztronómiai hagyományoktól távol áll a vegetáriánizmus. Ha a hagyományos magyar ételek mellől elvesszük a zöldségköreteket, amelyek az elmúlt néhány száz évben honosodtak meg, az elmúlt pár évtizedben elterjedt növényi olajokat, margarinokat, a nemesített fafajták gyümölcseit és a távoli országokból egész évben érkező déligyümölcsöket, akkor már közel járunk a paleo illetve még inkább paleo-ketogén étrendhez. Valahol általános emberi tulajdonság, hogy saját életnehézséginkre nem helyben, hanem tőlük távoli kultúrák ideológiájában keressük a válaszokat. Véleményem szerint ez áll a keleti kultúrák iránti felfokozott érdeklődés mögött. Érdekes módon, a távol keleti fiatalok, ugyanígy elfordulnak saját nemzeti és kulturális hagyományaiktól, és európai szokásokat, divatot és az egészségromboló nyugati táplálkozást követik. A keleti kultúra csatolt részét képezik a keleti gyógyászati ágak és a vegetáriánizmus. Ezeknek az Európában való terjedése elsősorban társadalmi, szociológiai jelenség, semmi köze a természettudományhoz és biológiai tudományokhoz, amelyek alapvetően európai gyökerű műfajok. A vegetáriánizmus egészségügyi hatásait persze lehet természettudományos módszerekkel tanulmányozni. A nyugati természettudósok ezt meg is tették.

 


A vegetáriánizmus egészségre gyakorolt hatása
Az elvégzett vizsgálatok először azt mutatták, hogy a vegetáriánusok egészsége hasonló a többségi, nyugati típusú táplálkozást folytatóékéval. A vegetáriánusokról ugyanakkor közismert, hogy egészségtudatosabbak, vagyis kevesebbet dohányoznak, kevesebb alkoholt fogyasztanak és kerülik az egyértelműen egészségkárosító tevékenységeket. Amikor ezeket a tényezőket statisztikailag figyelembe vették a vizsgálatokban, kiderült, hogy a vegetáriánusok egészsége mégiscsak rosszabb. Ebben az évben jelent meg gráci kutatók minden eddiginél nagyobb és jobban kontrollált vizsgálata a témában. Összesen 1320 főt vizsgáltak, úgy, hogy életkor, nem és az ún. szocioökonómiai státusz szerint illesztették a vizsgált személyeket, akik négy csoportba kerültek. Az első csoportban szerepeltek a vegetáriánusok, a másik három csoportba pedig a húst egyre nagyobb arányban fogyasztók. Az eredmények szerint a vegetáriánus csoportban az allergia, a szorongás és depresszió előfordulása mintegy kétszerese, a daganatok előfordulása pedig két és félszerese volt a legnagyobb arányban állati eredetű táplálékot fogyasztókkal összehasonlítva. A középső csoportok pedig átmenetet képeztek a betegségek előfordulását tekintve. A vegetáriánusoknak volt a legalacsonyabb életminősége, és a többi csoportnál gyakrabban keresték fel orvosukat. Sokak állítják, hogy vegetáriánus étrenddel vagy léböjtkúrával jobban lettek. Az a helyzet, hogy ha valaki elhagyja a nyugati táplálkozás bizonyos kellékeit, pl. a tejtermékeket, előfordulhat, hogy vegetáriánus táplálkozás mellett átmenetileg jobban lesz, mert például elmúlnak a tejfogyasztással összefüggő panaszok, például az aknék. Ez azonban csapda, mert vegetáriánus táplálkozás mellett idővel elfogynak a szervezet tápanyagai. A tapasztalatok azt mutatják, hosszú-távon mindenképp a vegetáriánus étrend egészségromboló hatása dominál.

 


Mért betegít meg a vegetáriánus táplálkozás?
A vegetáriánus étrend egészségre gyakorolt hatásai közül a legismertebb a B12 vitaminhiány, ami törvényszerűen kialakul legkésőbb a húsmentes étrend harmadik hónapjában. Ha egy adott étrend mellett akár egyetlen tápanyag hiánya is kialakul, értelemszerűen nem beszélhetünk teljes értékű táplálkozásról. A B12 vitaminhiány azonban csak a jéghegy csúcsa. A valódi, tehát semmilyen állati eredetű táplálékot nem tartalmazó, vegetáriánus táplálkozás mellett szükségszerűen kialakulnak további tápanyag és vitaminhiányok: D3 vitaminhiány, B-vitaminok hiánya, vashiány, magnéziumhiány, cinkhiány. Egyrészt azért, mert a növények ezeket egyáltalán nem vagy nem megfelelő mennyiségben tartalmazzák, másrészt növényi környezetből nem jól szívódnak fel. Meglepően hangozhat, de még a C-vitamin is jobban hasznosul alacsony szénhidrát környezetben, az állati belsőségekből felszívódva, a glükóz és a C-vitamin kompetitív transzportja miatt. A növényi táplálékok szegények fehérjékben és zsírokban. Bizonyos esszenciális aminosavakat és zsírsavakat pedig kizárólag állati forrásból lehet beszerezni mint például egyes omega-3 és omega-6 zsírsavakat.

 


Makrobiotika
A makrobiotika gabonaalapú vegetáriánus táplálkozás, amely még az átlagos vegetáriánus táplálkozásnál is megbetegítőbb. Ennek oka, hogy a gabonák nemcsak tápanyag nélküli üres szénhidrátnak tekinthetők, de olyan antitápanyagokat (lektineket, fitátokat) is tartalmaznak, melyek megakadályozzák más tápanyagok felszívódását. A makrobiotika japán eredetű filozófiája szerint az étrend végső célja a félelmektől mentes, megelégedett, boldog élet. Maga a „macrobiotic” szó hosszú életet jelent. A makrobiotikát milliók követték és követik ma is világszerte. A makrobiotika nagy alakjai saját példájukkal azonban nem tudták alátámasztani a elgondolt filozófiát. Georges Ohsawa, az étrend kitalálója, 72 évesen szívelégtelenségben halt meg. Tanítványai, Aveline Kushi és férje Michio Kushi, akik egész életüket az étrend népszerűsítésének szentelték, pedig rákbetegek lettek. Aveline 9 évig küzdött a méhnyakrákkal, és a nyugati orvoslás összes daganatellenes kezelési módszerét igénybevette, mielőtt 78 évesen meghalt; férjénél pedig vastagbélrákot diagnosztizáltak. Egyik lányuk igen fiatalon, szintén rákban halt meg. Ezek az események nem növelik a módszer hitelességét, és azóta is magyarázkodásra kényszerítik a makrobiotika képviselőit.

 


Nemcsak ideológia, üzlet
A makrobiotika Magyarországon a 90-es évektől kezdett terjedni, főleg rákbetegek követték. A daganatos betegek számára ennél rosszabb választás nem is létezhet, mivel a daganatszövetek obligát cukorfogyasztók, így egy szénhidrátalapú étrend felgyorsítja a rákbetegség előrehaladását. A világon az elmúlt kb. száz évben nyilvánvaló vált, hogy mint gyógyító étrend, a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. A makrobiotika mögött komoly üzleti érdekek is állnak világszerte, ami nem segíti a tisztánlátást. Ahogy az is abszurdum, hogy a bioboltok polcain egymás mellett sorakoznak az egymásnak homlokegyenest ellentmondó táplálkozástípusok kellékei, a táplálkozással gyógyulni kívánok még nagyobb összezavarására. Ha elfogadjuk, hogy a zsír-hús alapú paleolit táplálkozás az ember élettanával egyedül összeillő táplálkozás, nyilvánvalóvá válik, hogy leginkább egy jó hentesre van szükségünk ahhoz, hogy a nyugati táplálkozás következményeképpen kisiklott anyagcserénket élettani mederbe tereljük, egészséges és hosszú életben reménykedhessünk.

 

A cikk szerzője:
dr. Clemens Zsófia
Agykutató, neurobiológus
Főbb szakterületei, epilepszia, ketózis élettana, alváskutatás. A Paleomedicina kutatóműhelyének megalapítója és szakmai vezetője

 

A cikk eredetileg a vs.hu portálon jelent meg.

A borítókép kép forrása: http://adnuntiatum.blogspot.hu/2011/05/reflexoes-sobre-comer-carne.html

 

Kapcsolódó cikkek
Tessék kérem választani! Vegetáriánizmus vagy egészségesebb élet?
Paleolit sarlatánságok 4: Smoothie: barát vagy ellenség?
4 fő ok, hogy ne adjunk rostokat az étrendünkhöz

 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

 


RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

Árak, szolgáltatási díjak

Rendeléseinken és ambuláns ellátásunk során:

- első vizit díja: 27.000 Ft.

- kontroll vizit díja: 15.000 Ft

- skype/online első vizit díja: 27.000 Ft.

- skype/online kontroll vizit díja: 15.000 Ft

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 42.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com