E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Kehidakustány
Újratervezés a belgyógyászatban - Képzés orvosoknak és egészségügyi végzettséggel rendelkezőknek
2019-09-12
ÚJRATERVEZÉS A BELGYÓGYÁSZATBAN Krónikus belgyógyászati

Lenyűgöző és zseniális tudományos siker! Legyőzhetővé vált az 1-es típusú cukorbetegség. Csak egy kérdés maradt: magyar vagy francia kutatóké az elsőség?
2019-08-04
  A cikk angolul - The article in English   Mielőtt belekezdenénk, ide az elejére

Te még mindig cukorbeteg vagy? Pedig itt Magyarországon van a cukorbetegség elleni harc bölcsője.
2019-05-01
Igen, bár ezt kevesen tudják.     Ennek a cikknek az apropója, hogy

Nézzék ezt a csodálatos eredményt
2019-03-25
  Egy hölgy, aki csak húst és állati zsírt eszik.   Többnyire

Az állat, amely saját magát háziasította. Az ősember kutyája.

 

Minden ma élő kutya a szürke farkas leszármazottja. Hogy hol, hogyan és mikor lett a farkasból kutya, pontosan nem tudni. Az viszont biztosra vehető, hogy a kutya volt az első állat, amit az ember háziasított. A háziasított kutyák első példányai még a vadászó ősemberrel éltek együtt. A kutya mint az ember társa, a neolitikus forradalomban is jelentős szerepe játszott, és hozzájárult az ember állatvilágból történő kiemelkedéséhez, és életének gyökeres átalakulásához. Az ember és a kutya egyesítették vadászó és területvédő ösztöneiket, ami mindkét faj számára előnyös volt. Egyes feltételezések szerint a kutya ahhoz is hozzájárult, hogy a Homo sapiens kiszorítsa közös élőhelyeikről a neanderölgyi embert. A kutya és az ember közötti első kapocs minden bizonnyal a közös táplálék volt. Az ember azért választotta a kutyát és a kutya az embert, mert mindkét faj húsevő. A kutya és ember együttműködése lehetővé tette a vadászat magasabb szintű formáit, és mindkét fajt sikeresebbé tette a fennmaradásért folytatott küzdelemben.

 


Minden kutya a szürke farkas leszármazottja
Copyright Staffan Widsrtrand/Nature Picture Library

 


A történelem előtti kutyák


Jelenleg csak az Egyesült Államokban 77 millió kutya él, de ezek között a kedvencek közül valószínűleg egyetlen sincs, amelyik olyan lenne mint azok a kutyák, amelyek 10,000 évvel ezelőtt éltek az emberrel. A kutyák evolúciós történetének feltárását nehezíti, hogy minél régebbre megyünk vissza, annál nehezebb a farkasok és a kutyák maradványait megkülönböztetni.

Sokáig a holocén földtörténeti korból (9,000-14,000 évvel ezelőtt) származó kutyaleleteket tekintették a legrégebbinek. Később azonban 30,000 évesnél régebbi leletek is előkerültek, melyeket szintén kutyaként azonosítottak. Az egyik ilyen leletet még a 19. században találták, a belgiumi Goyet barlangban. A maradványok korát 31,700 évesre becsültek. Mietje Germonpré belga paleontológus nemrég újra megvizsgálta ezeket a csontokat és megállapította, hogy ennek az állatnak a pofája sokkal rövidebb volt mint a vele egyidőben élt farkasé, ami amellett szólt, hogy valóban kutya volt. Ez az állat a felső paleolitikumban élő, ún. Aurignaci kultúrához tartozó embereké volt. Talán ők voltak az első kutyatenyésztők Európában. Ugyanebből a korból az oroszországi Altaj hegység Razboinichya nevű barlangjában találtak olyan maradványokat, amelyek korát a radiokarbon kormeghatározás 33,000 évesnek mutatta. Morfológiailag ez az állat szintén közelebb áll a modern kutyához mint a farkashoz.

 


A Razboinichya barlangban talált kutya jól megőrzött koponyája.
A kép forrása: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0022821

Érdekesmód az ezután következő kutyalelethez mintegy 20,000 évet kell ugranunk időben. A goyet-barlangi és razboinichya-barlangi kutyák után a következő legidősebb maradvány egy 14,000 évvel ezelőtt Nyugat-Oroszországban élt kutyához tartozik. A közbeeső időből egyáltalán nem maradtak fenn kutyaleletek. Ennek magyarázata a kutatók szerint az lehet, hogy erre az időszakra esett az utolsó jégkorszak maximuma, a klímaváltozás miatt pedig az ember ismét vándorló életmódba kezdett, így a kutyák elmaradhattak mellőle.

A folytonosság hiányából arra következtetnek a zooarcheológusok, hogy a goyet-barlangi és a razboinichya-barlangi kutya talán csak egy-egy elszigetelt előfordulása volt a farkas háziasítási folyamatának, és nem maradtak fenn utódaik. A jégkorszak végétől az óvilágban, Kínától Afrikáig szerte a világban, a számtalan lelőhelyen megtalált kutyalelet viszont arra utal, hogy 10,000 évvel ezelőtt a kutyák már biztosan a letelepedett ember életének szerves részét képezték.

 


Hol és mikor történt a kutya háziasítása?

A megtalált leletek helyének és korának sokféleségét egyes kutatók úgy értékelik, hogy a kutyát különböző helyszíneken és különböző időpontokban háziasíthatták. Ennek azonban ellentmond Peter Savolainen, a stockholmi Királyi Techológiai Intézet munkatársának tanulmánya, melyben 1500 kutyától származó mitokondriális DNS elemzését publikálta 2009-ben. Az elemzés eredménye néhány száz évre és Kínára szűkítette le a kutya háziasítását.

„Azt találtuk, hogy a kutya domesztikálása egyetlen esemény volt valamivel kevesebb mint 16,300 évvel ezelőtt, a Jangcétól délre. A ma élő összes kutya ebből a legalább 51 egyedből álló populációból származhat. Az időpont és a hely megfelel a rizstermesztés kialakulásának. Az első kutyák talán az itt élő letelepedett földművelőké lehettek.”

Egy másik kutató, az UCLA-n dolgozó Robert Wayne, más véleményen van. Az ő eredményei szerint a háziasított kutyák DNS-e a Közel-Kelet farkasainak DNS-ével mutatja a legnagyobb hasonlóságot, így az ő véleménye szerint a kutya erről a vidékről származik. Savolainen azonban megjegyzi, hogy ebben a vizsgálatban alulreprezentálták a kínai kutyáktól származó mintákat, így nem feltétlenül helyes a háziasítás helyére vonatkozó következtetés.

 


Az állat, amelyik saját magát háziasította

A kutyák minden bizonnyal a már többé-kevésbé letelepedett emberek közelében éltek, ahol hozzájuthattak az ember vadászzsákmányának a maradványaihoz. Susan Crockford archeozoológus szerint nem is az ember háziasította a kutyát, hanem a kutya háziasította saját magát. „A kisebb farkasok kíváncsibbak voltak és kevésbé félősek mint a nagyobb, domináns állatok, így generációkon keresztül az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyedek szelektálódtak ki az emberrel való együttélésre.” Az ember mellett élő kutyának sokféle szerepe lehetett. Használhatták őrszemnek, nehéz terhek mozgatásához, és vadásztak is velük. A kutyatemetések nyomai arra utalnak, hogy spirituális szerepük is lehetett.

 


Szibériai kutyasírok

A szibériai sarkvidék különösen gazdag kutyaleletekben: eddig több mint 100 kutya maradványait találták meg. Robert Losey, zooarcheológus 9 éven keresztül kutatta Szibériában a történelem előtt élt kutyák maradványait. Ezeket a kutyákat ugyanúgy eltemették, ahogy az embereket. Nagy érdeklődést váltott ki a Journal of Anthropological Archaeology c. folyóiratban publikált közleménye egy 7000 évvel ezelőtt élt husky-szerű kutya eltemetett maradványairól.


Egy husky-szerű kutya maradványai. 7000 évvel ezelőtt, emberek közelében temették el Szibériában, a Bajkál tó mellett.
A kép forrása: http://news.discovery.com/animals/zoo-animals/ancient-dog-burial-siberia-110228.htm

 

A maradványok elemzése arra utal, hogy ez a kutya egész életét emberek között töltötte. Robert Losey szerint az, hogy az ebből az időből és erről a helyről származó kutyákat többnyire kutyasírokban találták meg, arra utal, hogy ezek az emberek gondolkodó, szociális lénynek tekintették őket.

„Jellemző, hogy ahogy abban az időben az embereket, a kutyákat is bizonyos tárgyakkal együtt temették el: emellett a kutya mellett például egy agancsból készült hosszú kanalat találtak. Az is látszik, hogy milyen gondosan fektették a sírgödörbe. Ugyanennek a sírnak más rétegeiben öt másik embert is találtak a kutatók eltemetve.” – mondja Losey

DNS és a stabil izotópok elemzésével megerősítették, hogy kutyáról van szó, és azt is, hogy ugyanazt ette, amit az emberek is ezen a helyen: halat, a bajkáli tóban élő édesvízi fókát, szarvast, kisebb emlősöket és kevés növényi részt (ez utóbbi jelentheti az elfogyasztott állatok bélcsatornájában található növényeket).

Akárcsak az emberé, a kutya élete sem lehetett könnyű ebben az időben. A kutya csontváza, elsősorban a csigolyák tövisnyúlványai arra utalnak, hogy a kutyát rendszeresen használták nehéz terhek mozgatására. Ez lehetett a hátára erősített zsák, amiben a nap tevékenységhez szükséges felszerelések voltak, de használhatták akkor is, amikor a téli és nyári szálláshelyek között költözött az embercsoport.

A csontokon talált törések arra utalnak, hogy a kutya életében sérüléseket szenvedhetett el, talán a rénszarvasok rúgásaitól. A kutatók ugyan nem tudják teljesen kizárni, hogy az ember bántotta volna a kutyát, de a kutya idős kora, és az hogy etették, ez ellen szól.

A leletek Losey szerint azt bizonyítják, hogy ezek az emberek hasonlóképpen viszonyultak a kutyához mint a mai kutyagazdák. A kutyasírokban találtak már díszes nyakéket és használati tárgyakat, például kanalakat, ékszereket, ami arra utal, hogy lelket és túlvilági életet tulajdoníthattak a kutyának. Olyan sírt is feltártak, amelyben embert jobb és bal oldalán egy-egy kutyával temettek el.

Losey szerint ebben a történelem előtti időszakból sokkal több kutyasírt ismerünk, mint bármely más állathoz tartozó sírt, beleértve a lovak és macskák sírjait is.

„Amikor az anatómiailag modern kutyák maradványait találjuk ezeken a lelőhelyeken, azt is látjuk, hogy ezeket a kutyákat eltemették. Ugyanúgy szerették és gondoskodtak a kutyákról mint a mai emberek, de emellett a munkában is társak voltak.”

Losey arra is talált bizonyítékot, hogy ezekre a kutyákra hámot tettek és a rénszarvasokkal együtt szánhúzásra is használták őket, ami egy különleges példája az ember szolgálatába állított fajok együttműködésének.

De hogy a képet árnyaljuk, ahogy a történelemi időkből is ismerünk rá példát, a történelem előtti időkben is megtörtént, hogy a kutyát nemcsak etette az ember, de néha meg is ette.

 

 

A kép forrása: University of Alberta, http://siberiantimes.com/science/opinion/news/n0608-siberia-holds-the-key-the-human-love-affair-with-dogs

 


Robert Losey, zooarcheológus 9 éven keresztül kutatta Szibériában a történelem előtt élt kutyák maradványait
A kép forrása: http://www.fieldoffice.ualberta.ca/

 

Kutyakölykök a permafrosztban


Az őskőkori kutyaleletek között különlegesnek számít két kölyökkutyától származó, mummifikálódott lelet, amelyeket egy mammutagyarak után kutató két férfi talált meg 2015-ben Jakutszkföldön. A kutyák testvérek lehettek és 12,450 évvel ezelőtt egy földcsuszamlás temethetette őket maga alá. Egyedülálló módon a permafroszt (állandóan fagyott környezet) tökéletes állapotban őrizte meg a kölykök testét, szőrzetét és belső szerveit. Ez volt az első alkalom, hogy egy ebből a korból származó kutya agya is épségben megőrződött.

A lelőhely közelében tűzhasználatra utaló nyomokat és csonteszközöket is találtak. Az archeológusok most tovább kutatnak azok után az emberek után, akik ezeknek a kutyák a gazdái lehettek.



A kép forrása: http://www.archaeology.org/news/4267-160316-siberia-frozen-puppy

 


A kutyatekintet és az ember


A leletekkel megfogható dolgokon kívül Robert Losey kutyaarcheológust az ember és kutya érzelmi kapcsolatának története is foglalkoztatja. Minden kutyás ismeri azt a kutyatekintetet, ami a gazda számára ellenállhatatlan és természetesen viszonzást vált ki. Egy japán kutatócsoport leírta, hogy az ember és kutya egymásra nézésének következményeképpen mindkettőjükben oxitocin, vagyis s kötődést kialakító hormon szabadul fel. A kutatók azt is megállapították, hogy az ilyenkor felszabaduló oxitocin több mint, ami akkor szabadul fel, amikor simogatjuk vagy beszélünk hozzá.



Fotó: visualhunt.com

 

Az ember létrehozta a kutyát, a kutyáva való együttélés pedig olyan előnyöket biztosított az embernek, ami hozzájárult evolúciós értelembe vett sikeréhez. Ez az ember által létrehozott állat az évezredek folyamán feladta saját létfenntartó ösztöneit, és ma már nem tud életben maradni az ember nélkül. Biológiai értelemben a ma élő ember ugyan tud kutya nélkül élni, de a legtöbb ember, országtól és kultúrától függetlenül ösztönösen mélyen vonzódik a kutyához. A kutya a legtöbb családban családtag. A kutya az "ember" legjobb barátja.

 

Forrás:

More Than Man's Best Friend by Jarrett A. Lobell and Eric Powell Volume 63 Number 5, September/October 2010 link: http://archive.archaeology.org/1009/dogs

Prehistoric Dog Lived, Died Among Humans. Seeker.com. Feb 28, 2011. Link: http://www.seeker.com/prehistoric-dog-lived-died-among-humans-1765181907.html

Second Pleistocene Puppy Autopsied in Siberia. Archeology. March 16, 2016. Link: http://www.archaeology.org/news/4267-160316-siberia-frozen-puppy

Reading an ancient bond in the look of puppy love. Geoff McMaster on March 1, 2016. Link: https://www.ualberta.ca/news-and-events/newsarticles/2016/march/reading-an-ancient-bond-in-the-look-of-puppy-love

Siberia holds the key to the human love affair with dogs. The Siberian Times reporter07 March 2016. link: http://siberiantimes.com/science/opinion/news/n0608-siberia-holds-the-key-the-human-love-affair-with-dogs/

http://www.fieldoffice.ualberta.ca/en/AboutUs/Featured%20Researchers/RobertLosey.aspx

 

 

A cikk szerzője: dr. Clemens Zsófia
Agykutató, neurobiológus
Főbb szakterületei, epilepszia, ketózis élettana, alváskutatás. A Paleomedicina kutatóműhelyének megalapítója és szakmai vezetője

 

Kapcsolódó cikk:
Magunkat pusztítjuk ki előbb vagy leghűségesebb barátainkat, a kutyákat?
A csupasz földikutya mégse védett a rákkal szemben
Tényleg ehetünk mamuthúst 2050-ben? Na és mi az a Pleisztocén Park?




 

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.

 

 

 


RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

Árak, szolgáltatási díjak

Rendeléseinken és ambuláns ellátásunk során:

- első vizit díja: 27.000 Ft.

- kontroll vizit díja: 15.000 Ft

- skype/online első vizit díja: 27.000 Ft.

- skype/online kontroll vizit díja: 15.000 Ft

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 42.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com