E Mail: paleomedicina@gmail.com       Rehabilitáció: Zalaszentgrót, Eötvös Károly utca 2. Hotel Corvinus
A valódi paleolit táplálkozás. Nyílt levél Loren Cordainnek 2.
2018-12-05
Avagy nem mindegy milyen úton éred el a ketózist.  Az első rész

Kettős vércsepp analízis, anyagcsere-típus, antioxidáns mérés: Avagy mire jó az a vizsgálat, ami semmire nem jó?
2018-11-17
A természetgyógyászat és az álorvoslás egyértelműen

A kókuszzsír hatékonyabban taszítja a rovarokat mint a rovarriasztók
2018-11-05
A kókuszzsír egyik új felhasználási területe: minden eddiginél

Terápiás időszakos böjt (intermittent fasting): valóban terápiás?
2018-08-12
  A böjtölés vagy időszakos böjtölés (intermittent fasting:

A valódi paleolit táplálkozás. Nyílt levél Loren Cordainnek 1.

Avagy nem mindegy milyen úton éred el a ketózist

 

A cikk szerzői: kutatóorvos-klinikai orvos és neurobiológus, meghatározó táplálkozásintervenciós gyakorlattal, a téma nemzetközileg elismert művelői az ICMNI-Orvosi Rehabilitációs Centrum tudományos munkatársai.

Köszönjük Dr. Madhvi Chanrai és Dr. Dabóczi Andrea meglátásait és kiegészítő véleményét. Figyelembe vettük a kézirat készítésekor.

 

A cikk nem rövid, de a tisztánlátás érdekében érdemes elolvasni, különösen annak tükrében, hogy világos és egyértelmű ismeretünk legyen a VALÓDI PALEOLIT TÁPLÁLKOZÁSRÓL.

Ha hiteles oldalak írásai körül forog az ember, mert kíváncsi a paleolit táplálkozás hátterére, biztosan beleütközik Loren Cordain nevébe. Loren Cordain volt az, aki a 2000-es évek Amerikájában elindította a paleolit mozgalmat. Természetesen, ha magyar oldalakról van szó, akkor Szendi Gábor neve bukkan elő. A kettőjük közötti legnagyobb különbség, hogy Szendi Gáborral ellentétben Loren Cordain saját és igen jelentős tudományos tevékenységgel rendelkezik. A közös bennük, hogy mindketten popularizálták a paleolit táplálkozást (most inkább úgy tűnik, hogy minimum kétes eredménnyel), ezzel együtt saját országaikban mindketten hosszú időn keresztül véleményvezéreknek számítottak az egészséges táplálkozás terén. 

Az egyértelműség kedvéért ki kell mondanunk, hogy miközben Loren Cordain kutatómunkája mindenképpen tiszteletreméltó, sem Cordain sem Szendi nem rendelkezik betegekkel kapcsolatos gyógyítási tapasztalattal, ami a paleolit étrendet illeti. A paleo mozgalmak időközben mindenhol megkoptak, és Szendi Gábor és Loren Cordain népszerűsége is leáldozóban van. Ennek egyik oka, hogy szakmailag mindketten nagy hibákat követtek el azzal, ahogy popularizálták a paleolit étrendet, és nagyobb népszerűség kedvéért még saját korábbi elveikből is sokat beáldoztak.  A másik ok, hogy időközben a ketogén étrendek jóval népszerűbbek lettek. A két étrend így természetszerűen egymásnak feszül.

Érdekes párhuzam, hogy Loren Cordain és Szendi Gábor is kirohanásokat intéz a ketogén étrend ellen. Szendi már 2014-ben zavaros elméleteket írt le és nagy elánnal próbálta összemosni a klasszikus ketogén étrendet a paleo-ketogén étrenddel. Cordain most teszi ezt pár év késéssel. Pedig erre nem lenne sem szakmai sem más okuk. Már csak azért sem, mert a két gondolat összefésülve megadja a nagyon régi kirakós játék teljes képét, vagyis azt, hogy mi is valójában az ember számára optimális táplálkozás. Igen igen, a paleolit táplálkozás, de nem abban a kifacsart formában, ami a populáris paleolit elnevezés alatt terjedt el.

Cordain, ahogy korábban Szendi is, valójában klinikai ismeretek nélkül tenyerelt egy olyan „ügybe” aminek valós értelmezése, a betegekkel kapcsolatos saját tapasztalat nélkül, és mélyebb biokémiai és élettani ismeretek hiányában nem sikerülhetett nekik. Alapvető kutatói probléma, ha valaki nem képes érzékelni, hol állnak azok a határok, amelyek kompetensé teszik bizonyos kérdések megválaszolásában. És persze az sem baj, ha valaki nem elméletben "csinál" valamit. Lassanként nyilvánvaló lett, hogy valami nem teljesen úgy alakul a paleolit táplálkozással, hogy azt Cordain vagy Szendi várta. Cordain és Szendi tévedései nem jelentkeztek volna, ha felülemelkedve, tág látószögben vizsgálják a tényeket, érzékelve az összefüggéseket és kapcsolatrendszereket. Mert az orvoslásban nem a biológia vagy kémia a nehéz, még csak nem is a matematika, hanem az orvoslás. 

A ketogén étrendek támadása felületes mind Cordaintől mind Szenditől, alapvető élettani ismereteket nélkülöző, megfűszerezve már-már egy amatőr természetbúvárnak is feltűnő csúsztatásokkal.

Az alábbi nyílt levélben Loren Cordainnek a ketogén étrendeket támadó, saját blogján megjelent cikkére kívánunk ragálni.

A nyílt levél elsőként az olasz nyelvű Immunoreica paleomagazinban jelent meg.

Apró megjegyzés: Loren Cordain kritikájának megjelenése előtt történt, hogy a Lengyel Gyerekgyógyászati Társaság Táplálkozástudományi szekciója felvette a paleo-ketogén étrendet a bél gyulladásos és immunbetegségeinek terápiás protokolljába.

 

 

Kedves Loren Cordain Professzor,

Fontos, hogy az ember csak akkor nyúl tollhoz, manapság pedig billentyűzethez, ha van valódi és értékkel bíró mondandója. Az sem baj, ha a témában illetékes. Reméljük, mindkét elvárásnak meg fogunk felelni.

Kérem, mindenekelőtt engedje meg, hogy elismerésünket fejezzük ki a humán táplálkozástudomány területén végzett munkásságával kapcsolatban. Mi különösen nagyra értékeljük az Ön munkáját, hiszen rengeteget tanultunk Öntől. Meggyőződésünk, hogy az Ön munkájának is köszönhetően elindult változások egyszer örökre átírják majd a táplálkozástudományt, és segítenek visszatérni az evolúciósan indokolt, valóban egészséges táplálkozáshoz. Legalábbis annak tudományos, egzakt leírásához. Ahogy Öntől tanultuk, léteznie kell egy egységes, minden Homo sapiens sapiens számára optimális táplálkozásnak, ami nem lehet más mint a valódi paleolit táplálkozás.

Azért írjuk ezt a nyílt levelet, mert reagálni szeretnénk a ketogén étrendeket érintő, nemrég megjelent kritikájára. Azért választottuk a nyílt levél formáját, mert ez alkalmas arra, hogy egyúttal a közvéleményt is tájékoztassa egy olyan szakmai vitáról, ami témája miatt közérdeklődésre tarthat számot. Jelen esetben arról van szó, hogy Ön, mint a táplálkozástudomány egyik ismert tekintélye, az utóbbi időben több fórumon is olyan véleményeket fogalmazott meg a ketogén étrendekkel kapcsolatban, melyek széles tömegek előtt váltak ismertté.

Véleményünk szerint az Ön mefogalmazásai tudományos tévedéseket tartalmaznak, így nem tehetünk mást, mint ezeket megvilágítjuk. Azért bátorkodunk ezt megtenni, mert nemcsak, hogy annak az orvosi centrumnak a létrehozói és működtetői vagyunk, amelyik a paleolit, ketogén, carnivore és paleo-ketogén (PKD), stb. étrendek vonatkozásában számszerűen a legtöbb tapasztalattal rendelkezik, hanem azért is, mert alkalmazva és tökéletesítve az Ön elméleti munkáját is, sikeresen kezel gyógyíthatatlan kategóriába eső betegségeket, az 1-es típusú cukorbetegségtől kezdve a daganatos betegségekig. Mi vagyunk azok, akik elsősorban nem elméletekről beszélünk, hanem a beszédes klinikai gyakorlatról. Levelünket annak reményében írjuk, hogy tájékoztassuk azokat, akiket esetleg a tévedések elbizonytalanítanának, és ösztönözve Önt, hogy revideálja bizonyos kijelentéseit. Nekünk mindkét cél fontos, de a legfontosabb mégis a tudományos igazság. Amennyiben tények, számok és a klinikai gyakorlat mégis Önt igazolnák, készek vagyunk újra értelmezni a saját véleményünket.

Tudatában vagyunk, hogy e sorok konfrontációt generálhatnak. Szeretnénk Önt biztosítani, hogy mindvégig a tudományos igazság vezérel bennünk és nem egyéb. Mi szinte minden klinikai tevékenységünket az Ön és munkatársai elméleti kutatómunkája alapján kezdtünk el. Ezért nagyon hálásak vagyunk Önnek.

Ahhoz, hogy világosan tudjunk eligazodni  először szükségesnek érezzük átgondolni néhány alapvető és fontos szempontot.

Klinikai tevékenységünk közel 10 éve alatt nyilvánvalóvá vált, hogy az eredendően nagyszerű gondolat, a paleolit táplálkozás, nem lehet más, mint az állati hús-zsír alapú étrend, legfeljebb nagyon korlátozott mértékben kiegészülve bizonyos növényi táplálékokkal. Azonnal megjegyezzük, klinikai eredményeink alapján az állati eredetű táplálékok képezik a humán táplálkozás biológiai szükségleti részét, a növényi táplálékok pedig csak gasztronómiai értékűek. Az ilyen táplálkozás, ha nem is mindig, de életünk legnagyobb részében ketózist alakít ki, ami azt jelenti, hogy a szervezet számára szükséges ATP molekulák előállítása döntő részben zsírsavak és ketontestek oxidálása révén valósul meg a mitokondriumokban. Ennek azért van jelentősége, mert egységnyi zsírból a mitokondriumokban több ATP-t tudunk előállítani mint egységnyi cukorból a citoplazmában. Felvetődik ezen a ponton, hogy a mindig minimalizált és a mindig a leghatékonyabb utat támogató evolúciós szelekció, miért helyezné előtérbe a glikolízist, ha az ennyivel költségesebb energia? Másrészt az egységnyi energia előállítása során több reaktív oxigéngyök keletkezik a glükózból mintha ugyanazt az energiát zsírból állítanánk elő. Vagyis a zsíralapú üzemmód nemcsak energiahatékonyabb, hanem sejt- és szövetkárosító hatás kivédése tekintetében biztonságosabb is.

A másik ugyanilyen fontos, de egyelőre kevésbé értett szempont, hogy az egészséges paleolit táplálkozás nem okozhat fokozott béláteresztést. A béláteresztés kérdését a paleolit táplálkozás keretein belül épp Ön hozta nagyon helyesen a köztudatba. Nagyszerű összegzést készített arról milyen összefüggés van a béláteresztés és az autoimmun betegségek kialakulása között. Mi ebből kiindulva kezdtük el 2015-ben mérni a béláteresztés jelenségét pácienseinknél, előbb egy londoni laboratóriummal, majd saját laboratóriumunkban. Emiatt is hálásak lehetünk Önnek. Holland kutatók és saját méréseink azt mutatták, hogy a béláteresztés sem a populáris paleolit táplálkozás, sem a klasszikus ketogén étrend mellett nem normalizálódik. Mivel e két kritériumot (ketózis és normál béláteresztés) egyszerre sem a populáris paleolit táplálkozás, sem a klasszikus ketogén étrend nem teljesítette, a mindkét kritériumot teljesítő táplálkozási módozatot csupán technikai és didaktikai okok miatt is szükségszerűen másképpen kellett neveznünk, hogy klinikai hatékonysága miatt megkülönböztessük. A populáris értelemben vett paleolit táplálkozásban zavaros viszonyok alakultak ki, amelyet korábban Ön is szóvátett. Jelenleg teljes a zűrzavar, atekintetben, hogy mit is takar tulajdonképpen a paleolit jelző, milyen élelmi anyagok tartoznak a paleolit táplálkozásba, és hogy a zavaros hátterű természetgyógyászat részét képezheti-e a tiszta, tudományos paleolit táplálkozásnak. Ezek miatt az okok miatt, és a pontos tudományos értelmezés miatt is más nevet kellett adnunk az általunk használt étrendnek. Így született meg a paleo-ketogén (paleolithic ketogenic diet: PKD) elnevezés.

 

Nagyon fontos, hogy értse Professzor úr, hogy az étrendet nem előre kigondolt elemekből raktuk össze, innen-onnan kimazsolázva a pozitívumokat. Nem önkényes szabályokat és kereteket állítottunk fel, hanem a klinikai visszajelzések, a tünettan, laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai vizsgálatok visszajelzéseiből, maga a terápia szükségszerűen alakította ki. A visszajelzéseket azért voltunk képesek értékelni, mert az étrendi terápián alapuló gyógyítás előttről közel 20 éves belgyógyászati és intenzív osztályos tapasztalattal rendelkezünk, ami lehetővé tette az eredmények korrekt elemzését. Magyarországon például, mivel egy semmilyen élettani tapasztalattal és képzettséggel nem rendelkező laikus közreműködésével, már eleve olyan torz formában jelent meg az Ön munkáiból összeollózva a paleolit étrend, az ettől való elhatárolódás is szükségessé tette más elnevezés alkalmazását. Ez persze helyi sajátosság volt. Később kiderült, hogy torzulás nemzetközi szinten is történt. Így utólag is azt gondoljuk, jó döntést hoztunk, mikor a PKD elnevezést kezdtük használni, nem pedig a paleolit étrendek egyikeként határoztuk meg ezt az étrendet vagy hagytuk volna, hogy beolvadjon a populáris paleolit étrendbe. A jelenség ma is tart és sajnos már az a tendencia is megjelent, hogy vannak akik szerintünk helytelenül paleolit étrendekről beszélnek.

Az Ön által megfogalmazott paleolit gondolatnak egyik alappillére, hogy csupán egyetlen olyan étrend van, ami egészséges és optimális az emberi faj számára. Magunk is ugyanezt képviseljük, mivel ez nyilvánvalóan következik az ismert biológiai törvényszerűségekből. És bár az egészségpiacon szép számmal léteznek ketogén étrendek és paleolit étrendek, de tudományos és főképpen élettani szempontból, csak egy van, ami megtestesíti az egészséges táplálkozást.

Sok étrend létezik, amellyel el lehet érni a ketózist (ketogén étrendek). De ezek között csak egy van, amelyik nem okoz béláteresztést. Ez az étrend emellett tökéletesen megfelel a paleolit étrend elvárásainak is. Ma valójában egyetlen növényi étel sincs az asztalunkon, ami a paleolit korban ott lehetett volna.

A fenti magyarázatot kiemelkedően fontos aspektusnak tartjuk, mert azt érzékeljük, hogy a ketogén és a paleolit táplálkozás kutatói, tapasztalataink szerint, nem értik a megkülönböztető elnevezés használatát.

Mivel sokan figyelnek arra, amit Ön mond, és nyilvánvaló ellentmondásokat találhatunk az interneten terjedő véleményekben, a paleolit étrendről elterjedt tudománytalan nézetek tisztulása érdekében és a ketózis tudományosan helyes és korrekt értelmezésének érdekében kötelességünk Önnel együtt tiszta vizet önteni a pohárba.

Enélkül a kicsit hosszabbra nyúlt bevezető nélkül, valójában a reakciónk sem feltétlenül érthető a nem szakmai közönség előtt. Szükségét éreztük tisztázni a fogalmakat. Tehát kellemetlen, zavart érzésekkel, de tudományosan tiszta fejjel, sok ezer beteggel és több tízezernyi betegadattal és klinikai tapasztalattal, a béláteresztés mérésének eredményeivel a hátunk mögött szeretnénk az Ön figyelmébe ajánlani azokat a tudományos tényeket, amelyek átgondolása nem vezethet máshova, mint ahhoz, hogy átértékelje a ketózisról és a ketogén étrendekről alkotott véleményét. Úgy látjuk, hogy a ketózis alapos értelmezése, lényegének megértése nélkül nem vihető sikerre az az út, amely a paleolit étrend klinikai alkalmazása előtt áll.

Definíció szerint ketogén étrendnek nevezhető minden olyan étrend, amely ketózist eredményez. A ketózis és a ketogén étrend azonban mégsem szinonimák. A ketogén étrendeknek valóban lehetnek mellékhatásai, ezeket azonban nem a ketózis okozza, hanem az adott ketogén étrendben megtalálható egészségtelen összetevők, többek között a növényi olajok, tejtermékek és más élelmi anyagok. Konkrétan, pontosan azok az összetevők, amelyektől egy étrend nem paleolit. A további félreértések elkerülése végett hasznos, ha az ilyen étrendet klasszikus ketogén étrendnek nevezzük. A klasszikus ketogén és a paleo-ketogén étrendek közötti különbségről, különös tekintettel a mellékhatásokra és a daganatos betegségekben való alkalmazhatóságára, bővebben írtunk egy korábbi cikkünkben (Tóth et al., 2017).

A konkrétumokra rátérve, a következő észrevételeink vannak az Ön kritikájával kapcsolatban:

 „By default, ketogenic diets are mainly composed of animal fats and proteins along with very small quantities of carbohydrates (< 50 g or < 200 kcal) from plant foods.”

Meggyőződésünk, hogy egy cáfolat feltétele, hogy jól értsük, mit is akarunk cáfolni.

Az Ön megállapítása, hogy a ketogén étrendek általában állati zsírt és húst tartalmaznak, tévedés. Valójában ennek pontosan az ellenkezője igaz. A ketogén étrendek általában növényi olajakon és tejtermékeken alapulnak. Akár az orvosi klinikák epilepszia osztályain, a szakirodalom ketogén diétás publikációiban, akár a „karizmatikus bloggerek” (charismatic bloggers) ajánlásaiban találkozunk velük. Ahogy fentebb utaltunk rá, a tisztánlátás kedvéért ezt az étrendet nevezzünk inkább klasszikus ketogén étrendnek. Az se tévesszen meg bennünket, hogy ezen étrend közeli változatai más néven is futnak a szakirodalomban úgy mint a módosított Atkins étrend, az inzulincsökkentő étrend (insulin-lowering diet), a low-glycemic index treatment (LGIT) vagy az Ön által is említett very low calorie ketogenic diet (VLCKD). Ez utóbbi megnevezés egyébként is problémás, hiszen a kalóriatartalom nem sokat mond egy étrend egészséges vagy nem egészséges tulajdonságait tekintve. Az eszkimók egészségesen táplálkoznak, csak húst és állatizsírt fogyasztva, bár kalóriabevitelük magas. Az előbb felsorolt étrendek összetevőik tekintetében szinte semmiben nem különböznek egymástól. Mind ugyanannak a növényi zsírokon és tejtermékeken alapuló, és további egyértelműen nem paleolit élelmi anyagokat is tartalmazó étrendnek a variánsai. A ketogén diétás hivatalos ajánlások kifejezetten kerülendőnek tüntetik fel a vörös húsokat és a koleszterint tartalmazó ételeket. Lássuk be a hivatalos orvostudományi szereplők között, nagyon kevesen vannak, akik integrálni tudják a paleolit szempontot, így a paleolit szempont nélküli elhibázott ketogén étrendet hirdetik. A karizmatikus bloggereknek persze megvan a saját felelősségük, de ebben az esetben inkább arról van szó, hogy csak kritikátlanul lemásolják ezeket a hibás ajánlásokat.

A lényegnél maradva, csupán egyetlen olyan ketogén étrend van, amely állati zsírokon alapul, a növényi zsírokat, tejtermékeket és az egyéb nem-paleolit összetevőket pedig teljesen kizárja. Ez pedig a munkacsoportunk által leírt és alkalmazott paleo-ketogén étrend. És ugyan még beszélhetnénk a carnivore étrendről, mint olyan étrendről, ami állati eredetű élelmi anyagokon alapul, viszont a carnivore étrend nem ketogén, így magával a ketózissal összefüggő előnyöket nem közvetíti. Az Ön kritikájában szereplő Atkins étrend szintén nem ketogén étrend. Ennek az az oka, hogy a szénhidrát bevitel drasztikus csökkentése még nem elég a ketózishoz, a megfelelő zsír:fehérje arány is szükségeltetik. Amennyiben egy étrend valóban ketogén, tehát a helyes zsír:fehérje arány is érvényesül, szükségtelen aggódni a „protein ceiling” jelenségétől és annak következményeitől.

Visszatérve az Ön kiemelt mondatára, nem igazán értjük, valójában a PKD-ről beszélt vagy a ketogén étrendekről általában? A referenciáknál Ön sok ketogén diétás vizsgálatot említ, amelyek valójában a klasszikus ketogén étrenddel történt vizsgálatok, viszont nem idézi a paleo-ketogén étrenddel kapcsolatos tudományos közleményeinket. Nem feltételezzük, hogy az áthallás szándékos, viszont komoly szakmai tévedés.

”Unless VLCKD diets include dairy products (milk, yogurt, cheese) in their daily menus…”

Ezen a ponton Ön azt sugallja, hogy a ketogén étrendek nem tartalmaznak tejterméket. Ez legkevésbé sem igaz. A ketogén diétás receptek leggyakoribb összetevője ugyanis pont a zsíros tejszín (whipped cream). Az alapján, amit a tejtermékek negatív hatásairól tudunk, nem gondolhatjuk, hogy a tejtermékek alkalmasak lennének arra, hogy bármely étrend negatív hatását ellensúlyoznák. Az egyetlen ketogén étrend, amely nem tartalmaz tejet és tejterméket az a paleo-ketogén étrend.

A gyümölcsökről

Az Ön írása alapján úgy tűnhet, a zöldségek és gyümölcsök mentenének meg bennünket a húsok és zsírok egészségkárosító hatásaitól. A növényi táplálékok ilyen beállítása egybecseng a hivatalos szervek ajánlásaival, és a mainstream „szakirodalommal” no és, ha lehet ilyet mondani, a mainstream alternatív gyógyászok ajánlásaival is. A gyümölcsöket pozitívan beállító szakirodalom legnagyobb részt epidemiológiai vizsgálatokon alapszik. Az epidemiológia mindenkor alkalmatlan arra, hogy ok-okozati összefüggéseket megállapítson valamint, hogy a való világban működő hatások összességét kontroll alá vonja. Az ok-okozat megállapítására csak az intervenció alkalmas. Betegekkel foglalkozó klinikusként számunkra a táplálkozásintervenció mindennapi gyakorlat. A klinikai tapasztalat alapján nyilvánvaló, hogy a gyümölcsök rendszeres fogyasztásának akár nyugati típusú, akár paleolit étrend mellett történik, egy sor negatív irányú hatása van. Ezek a negatív változások megnyilvánulnak a laboratóriumi paraméterekben: a gyümölcsfogyasztás emeli az LDL koleszterint, a húgysavat, a trigliceridet, a TSH-t, a vércukrot, és inzulin szintet, akár kóros tartományba is. Tapasztaljuk, hogy megállítja a fogyást vagy elindítja a hízást, növeli a vízfogyasztást és vízviszatartást, okozhat lábduzzanatot, emelkedett vérnyomást, és kóros izzadással járhat. Sok esetben rontja az alvásminőséget. Fáradságot, aluszékonyságot, koncentrációs nehézséget okoz és akár hasi görcsöket is. A kutatások szerint a gyümölcscukor, fokozhatja bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát, például a hasnyálmirigy daganatokét. A szakirodalomból azt is tudjuk, hogy a fruktóz nagymértékben csökkenti az inaktív D-vitamin aktív D-vitaminná való átalakulását az 1-alfa hidroxiláz blokkolásával. Ez utóbbihoz akár minimális plazma fruktózsszint emelkedés is elég. A zöldségeknek a gyümölcsökhöz hasonló, és ezektől eltérő negatív hatásai is vannak. A felsorolás nem teljes, nem is lehet az. Természetesen nem csak a fruktóznak van negatív hatása, hanem a gyümölcsök és zöldségek más összetevőinek is. Mi van a gyümölcsökben és zöldségekben, ami nincs a húsokban és zsírokban? Hozzá tartoznak-e a szükségleti táplálkozásunkhoz? Ezekre az egyszerű kérdésekre kell választ adnunk, ha el akarjuk helyezni a zöldségeket és a gyümölcsöket, a humán szükségleti táplálkozásban. Tapasztalatunk és eredményeink alapján sem a zöldségek sem a gyümölcsök nem tartoznak a humán szükségleti táplálkozáshoz, és nincs olyan összetvőjük, amire szükségünk lenne, de nem lenne meg a húsokban és állati zsírokban.

A tápanyagtáblázatok használhatóságáról

A tápanyagtáblázatokon és hivatalos RDI-ken alapuló kutatások legnagyobb hibája, hogy egyrészt a nyugati táplálkozás mellett történt kutatások és számítások alapján dolgozták ki, másrészt semmit nem vesz figyelembe a szervezetben zajló tápanyag interakciók közül. Az ásváni anyagok és vitaminok biohasznosulása szempontjából a legfontosabb a szénhidrátokkal való interakció. Sajnos ez egy alig ismert és kutatott, de annál fontosabb tény. Viszont sokat elmond, hogy a legkorábbi biokémia tankönyvek is tényként kezelik az összefüggést. Ebből az is következik, hogy bármely alacsony szénhidrát étrend mellett a DRI értékek nem relevánsak. Ön annek a nyugati táplálkozás mellett kialakított ajánlásoknak szeretné megfeleltetni a ketogén étrendet, miközben Ön a nyugati étrendet pont a paleolit étrend alapjainak lefektetésével alapvetően kétségbe vonta. Ez egy kibékíthetetlen ellentmondás.

A hivatalos szervek ajánlásaiban feltüntetett számok legfeljebb a nyugati típusú, egészségtelen táplálkozás mellett lehetnek érvényesek. Ketózis mellett, és különösen a PKD mellett semmiképp sem. Így a ketózist támadó érvelés alátámasztására sem használhatók fel.

A tápanyagtáblázatok, szoftverek és ajánlások használhatatlanságáról sokat elmond, hogy a táblázat szerint a napi szénhidrátigény 130 g lenne. Élettani szempontból az ember szénhidrátigénye a bevitel vonatkozásában nulla, abban az esetben, ha megfelelő mennyiségű zsír és fehérje áll rendelkezésre az étrendünkben (Westman, 2002). És ismét, a nulla nemcsak egy elmélet alapján kiszámolt érték. Betegeink közül nagyon sokan éveken keresztül napi maximum 50-70 g proteint (200-280 g hús) és 150-200 g állati zsírt esznek, semmi mást.

Előrebocsátanánk, hogy a klasszikus ketogén étrend valóban okozhat tápanyag-hiányokat, ugyanakkor ennek konkrét bizonyítéka nem a tápanyagtáblázatokban és az ajánlott bevitt mennyiségtől való eltérésekben keresendő. A tápanyagtáblázatok és kalkulátorok ugyanis semmit nem mondanak az emberi szervezetben működő összetett tápanyag interakciókról. Azt a kérdést, hogy egy adott étrend valóban okoz-e tápanyag hiányt vagy sem, leginkább az adott tápanyag vérszintjével vagy az adott tápanyag klinikai hiánytünetének azonosításával lehet eldönteni.

 ”Nevertheless, as I will emphasize later on, contemporary Paleo Diets also accomplish these same health goals but without the detrimental long-term nutritional and metabolic effects elicited by ketogenic diets.”

Azt szeretné ön ezzel mondani, hogy a paleolit étrendekkel ugyanazokat az eredményeket el lehet érni, mint ketogén étrendekkel, azzal a különbséggel, hogy nincsenek mellékhatások. Ez az állítás legfeljebb relativisztikusan igaz, akkor ha súlycsökkenésről, vércukorszint és inzulinszint csökkenéséről, vagy a magas vérnyomás csökkentéséről beszélünk (ez utóbbi is csak akkor, ha a paleo étrend nem tartalmaz túl sok gyümölcsöt), amelyet  paleolit és a ketogén étrendekkel is el lehet érni. Sajnos nem igaz akkor, ha a gyulladáskontrollról, az autoimmun betegségekről, a daganatokról vagy az emelkedett béláteresztés normalizálásáról beszélünk. A paleo és a ketogén étrendek bár egy lépést jelentenek az egészséges táplálkozás irányában, mindkettő számos mellékhatással rendelkezik.

A paleolit étrendeknek, ha az nem low carb jellegű, akkor elhízás, magas vércukor is lehet a következménye. A kardiovaszkuláris betegségek, daganatos betegségek kockázatát a gyümölcsök, növényi olajok (mindkettő megjelenik a populáris paleolit étrendben is) jelentősen emelik. Számtalan esetben jelentkeztek nálunk páciensek, akiknél több éves populáris paleolit étrend mellett daganatos és autoimmun betegségek jelentek meg. Az állítást konkrét adatokkal tudjuk alátámasztani.

Sav-bázis egyensúly

A sav-bázis egyensúlyról szóló része a kritikának sokkal inkább alapszik a ketózisnak az internet világában elterjedt szokásos félreértésein, mint élettani tényeken. Sajnos a ketózis a ketoacidózis áthallásos jelenségek, köszönhetően nagymértékben a standard diabetológia és nefrológia félremagyarázásának és rémhír-keltésének. Ezen a helyen is megerősítjük, a kezótis nem ugyanaz mint a ketoacidózis, és nem is hajlamosít rá. Száz évvel ezelőtt a ketoacidózist alacsony szénhidrát étrenddel kezelték. Azt is előrebocsátom, hogy ketoacidózis vagy acidózis klinikai esetével még nem találkoztunk PKD mellett. Pedig ha igaz lenne az Ön állítása, akkor a nagy számok törvénye szerint sok ilyen beteget kellett volna látnunk. Tekintettel komoly intenzív terápiás tapasztalatunkra, annak az esélye, hogy volt ilyen, de nem vettük észre, gyakorlatilag nulla.

Ön azt állítja, a zöldségek és gyümölcsök védenének meg bennünket az elsavasodástól. Ennek az állításnak semmiféle élettani alapja nincs. Kezdjük inkább a sav-bázis háztartás élettani tényeivel:

  1. Minden táplálkozási forma nettó savtermelő. Vagyis nem igaz az Ön megállapítása, hogy a növények és/vagy szénhidrátok fogyasztása különbözne a húsok és zsírok fogyasztásától atekintetben, hogy milyen irányba tolnák el a sav-bázis egyensúlyt. A sav-bázis egyensúly szempontjából nem elhanyagolható, hogy milyen mennyiségű szén-dioxid keletkezik a sejtekben. Ez pedig a leginkább a táplálék mennyiségétől függ. Mivel PKD étrend mellett, de bármilyen más ketózist okozó étrend mellett is, a bevitt táplálék mennyisége sokkal kisebb mint populáris paleo vagy nyugati táplálkozás mellett, így a ketogén étrendek kevésbé veszik igénybe pufferrendszereinket. Ez egy rendkívül egyszerű matematikai összefüggés. Azaz ketózis során sokkal nagyobb a kompenzációs tartalék. Azt is megemlítenénk, hogy az éhezés egyébként ugyanúgy nettó savtermelést eredményez, mivel a saját tartalékokból ugyanúgy zajlanak a lebontási folyamatok.

  2. Minden fehérje/aminosav lebontása savas irányba mozdítaná el a plazma sav-bázis egyensúlyát. Akár állati akár növényi fehérjéről beszélünk. Az állatorvosok jól tudják például, hogy az egyébként legelő állatok gabonával történő etetése, az extrém mennyiségű növényi fehérjeterhelés miatt, metabolikus acidózist és akár az állatok pusztulását is okozhatja. Hús és zsír nélkül! Emberben magas savas eltolódást például a következő növényi élelmi anyagok idéznek elő: gabona, szilva, dió, földimogyoró, hüvelyesek, mandula, kekszek, tésztafélék. De ebbe a kategóriába tartoznak a gyümölcsök, zöldségek és tejtermékek is. Magas szénhidrát-bevitel esetén nő az ecetsav és tejsav termelés is. Az állati és növényi zsírok olajak leginkább a semleges kategóriában vannak.

  3. A szénhidrát-fogyasztás, különösen, ha anaerob fizikai igénybevétellel (glikolízis) társul, megemeli az intracelluláris és plazma laktát szintjét, így szintén savas irányba tolná a plazma pH szintjét. Magas szénhidrát-bevitel mellett a baktériumok anyagcseretermékeinek felszaporodása is savas irányba tolná a vér pH értékét, ugyanis a baktériumok az L-tejsav mellett D-módosulatot is termelnek, amelyet a máj nem képes piroszőlősavvá alakítani, savas karaktere viszont érvényesül. Ez folyamatosan terheli a szervezet alkálitartalékait, ami abból is látszik, hogy a vizelet bázistöbblete csökken. Bőven akad élsportoló, akinek ezen bukott meg egy versenyen az elsősége.

  4. A pH jelentősen függ az anyagcsere intenzitásától, ami klinikailag leginkább a TSH szintben lemérhető. Ketózisban az anyagcsere intenzitása 2-3-szor kisebb mint szénhidrát-alapú táplálkozás mellett.

  5. Ha az ATP a mitokondriumokban zsírsavakból és ketontestekből termelődik (nem pedig glükózból a plazmában), akkor az ATP szintetázt tartalmazó nanomotor működésével jelentősen csökkenti a plazmában és intracelluláris térben hidrogénionok számát, így erőteljes pufferrendszernek tekinthető.

A lényeg azonban itt következik: bármit is eszünk, az emberi szervezet az evolúciónak köszönhetően csodálatosan működik, és a legtöbb esetben életanni értelemben végleges és komplett kompenzációra képes többszörös pufferrendszereinek köszönhetően. A szervezetben legalább öt pufferrendszer van, ami folyamatosan gondoskodik arról, hogy a szervezet pH-ja mindig ugyanabban a nagyon szűk tartományban maradjon, akár így akár úgy táplálkozunk. Ezt a betegségek súlyos formái felülírhatják, de nem a ketózis miatt. Az internet alternatív egészségvilágában szokássá vált, a reflux-tól kezdve, a puffadáson át mindenféle konkrét vagy körülíratlan tünetet az acidózis tüneteként beállítani. Valójában, egészséges emberben soha nem alakul ki acidózis ketogén étrend mellett.

Az egyetlen állapot, amikor egészséges emberben acidózis alakulhat ki az az a helyzet, amikor a legsúlyosabb fokú éhezés állapotában hirtelen szénhidrát-terelés éri a szervezetet. Ilyen eseteket a 2. világháború végén dokumentáltak, amikor a koncentrációs táborokat felszabadították, vagy az ostromgyűrűvel körbevett városok felszabadultak, és az éhezők hirtelen nagy mennyiségű szénhidráthoz jutottak, ami sok esetben a halálukat okozta. Azonban ezekben az esetekben is a szénhidrát volt a bűnös, nem a zsír és a fehérje, és természetesen a kimerült alkáli tartalék is.

A diabetológia érthetetlen módon időről-időre feleleveníti az alacsony szénhidrát étrendek okozta állítólagos acidózist. Az egyik ilyen esettanulmányra írt válaszcikkünket, amely további adalékokat tartalmaz, itt olvashatja (Tóth, 2015).

Folytatás következik

 


RENDELÉSEK


Rendeléseinken és rehabilitációs intézményünkben krónikus belgyógyászati betegségek táplálkozásterápiájával foglalkozunk.

Ilyen betegségek a cukorbetegség minden típusa,különböző autoimmun betegségek, mint a Crohn betegség, vagy a rheumatoid arthritis. De ide tartozik az érelmeszesedés is.

Olyan szakemberekkel dolgozunk, akik kiemelkedő eredményességűek és nagy tapasztalattal rendelkeznek az epilepszia és daganatos betegségek kezelésében is.Komplex rehabilitációt kínálunk a diagnosztikától a végleges gyógyulásig.

Amennyiben szeretne bejelentkezni, kérni fogjuk Öntől az orvosi dokumentációját. Ezt elküldheti nekünk postai úton és elektronikus formában is. Csak ennek birtokában van módunk időpontot egyeztetni Önnel.

Árak, szolgáltatási díjak

Rendeléseinken és ambuláns ellátásunk során:

- első vizit díja: 27.000 Ft.

- kontroll vizit díja: 15.000 Ft

- skype/online első vizit díja: 27.000 Ft.

- skype/online kontroll vizit díja: 15.000 Ft

Konzultáció orvosoknak dietetikusoknak és más szakembereknek 2x 90 perc 120.000 Ft

Rehabilitációs ellátásunk során a napi díj 42.000 Ft, mely tartalmazza a hotelszolgáltatást, a teljes ellátást és az orvosi költséget is.

Diagnosztikai vizsgálataink (MR, CT, ultrahang, másodvélemények) díja az ellátó intézménytől, az együttműködő orvostól is függ. Ezzel kapcsolatban esetileg tudjuk meghatározni díjainkat.

Magyarországon az Áteresztő Bél Szindróma (ÁBSZ) közvetlen mérését elsőként és jelenleg kizárólag a Paleomedicina Hungary végzi. Ennek díja 46.500 Ft, melyet minden esetben a tesztanyag kiküldése előtt kérjük átutalni kiállított számlánk ellenében a következő bankszámlaszámra: Paleomedicina Hungary, CIB Bank: 10700598­68451671­55700009



Címek: Budapest 1137 Carl Lutz rkp 29.

Kehidakustány 8784, Kossuth u. 62.

E-Mail: paleomedicina@gmail.com