Fókát, rozmárt, bálnazsírt, kagylókat, karibut, fehérbálnát, vadkacsát, pisztrángot, lazacot. Minél többet, annál jobb a mikroelem, ásványi anyag és vitaminellátásuk. Ezt nem mi mondjuk, hanem kanadai kutatók.

Ha történeti áttekintésben nézzük a paleo-ketogén étrendet, akkor megszületése gyakorlatilag leginkább a spanyolviaszhoz hasonlítható. Azért, mert igazán csak a valóság újrafelfedezése volt. A paleolit táplálkozás és a ketogén étrend ötvözése, de leginkább a betegek gyógyítása során szerzett klinikai tapasztalatok juttattak el bennünk a felismeréshez, hogy az ember számára az egészséges táplálkozás a hús-zsír alapú étrend, amit tudománytörténeti okokból, tudományosan paleo-ketogén étrendnek (paleolithic ketogenic diet: PKD) hívunk. Orvostudományi értelemben a nagy felfedezés az volt, hogy világossá vált, gyógyíthatatlan betegségeket tudunk meggyógyítani, mert azokat a szükségleti táplálkozásunktól eltérő étrend okozza.

A paleo-ketogén étrend lényegében megegyezik az eszkimók, vagy ahogy ők jobban szeretik, az inuitok táplálkozásával. Manapság ők leginkább Alaszkában, Kanadában, Grönlandon és az északi orosz területeken élnek. Laikusok sokféle kritikát megfogalmaztak, mikor a paleo-ketogén étrendet az eszkimók táplálkozásával azonosítottuk. Például, hogy speciális genetikai adottságuk révén képesek hús-zsír alapú étrenden éni. A legtöbben az átlag életkorukat kifogásolták, mondván rövid ideig élnek. Ez részben igaz, de az átlagéletkorra vonatkozó statisztikát torzítja, a rendkívül magas csecsemő és gyerekhalandóság, valamint a már felnőttkorban bekövetkező balesetek száma. A táplálkozásuknak ehhez semmi köze.

No, de nézzük mit esznek az eszkimó gyerekek, ha tradicionális módon táplálkoznak?

Kanadai kutatók 245 gyermek táplálkozását vizsgálták, 2006 és 2010 között. A vizsgálat célja az volt, hogy kiderítsék milyen előnyei vannak a hagyományos tradicionális táplálkozásnak, ha vannak, és mik a jellemző ételei ennek az étrendnek. 

Ez diagram azt mutatja, hogy ha az eszkimó gyerekek tradicionálisan táplálkoznak, akkor milyen összetevők szerepelnek a táplálkozásukban. A kutatók azt találták, hogy maximum 3%-ban esznek növényi táplálékokat. Ez a gyakorlatban teljesen elhanyagolható mennyiséget jelent. Bőven akad a tányéron zsír, zsíros hús és minden olyan dolog, amitől a dietetikusok és az orvosok eltanácsolják az embereket, ha az egészséges táplálkozásról beszélünk. A gyerekeket meg főleg. 

Tehát a kanadai inuit gyerekek, amennyiben tradícionálisan táplálkoznak, állati hús-zsír alapú táplálkozást folytatnak. A tanulmány egyébként arra is rámutat, hogy sajnos a szociális intézményekben, legfőképpen az óvodákban, sajnos inkább a nyugati típusú étrend érvényesül, míg otthon a szülők inkább tradicionális módon táplálják a kicsiket.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az inuit gyerekek által hús-zsír alapú táplálékok milyen mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat, mikroelemeket. A vizsgált 24 tápanyag tekintetében azt találták, hogy a hús-zsír alapú táplálkozás mellett minden szükséges tápanyagból több jut a szervezetükbe, mintha nem tradicionálisan táplálkoznak. (A nem tradicionális táplálkozás valójában megfelelt a nyugati táplálkozási szokásoknak.)

És mi lehet mindebből a tanulság egy magyar szülő számára:

 • A hús, és elsősorban a vörös húsok, elengedhetetlen tápanyagok forrása
• A D-vitamint természetes úton leginkább állati zsírral és hússal lehet a fejlődő szervezetbe vinni. Nem kell megvárnunk a napsütést!
• A gyermek számára sem létszükséglet a szénhidrát fogyasztása, nem kell megennie, mert szervezete előállítja
• A fejlődő gyermek szervezete, hús-zsír alapú táplálkozás mellett is megkapja a növekedéshez szükséges tápanyagokat
• Ne tanítsuk meg gyermekeinknek a megdőlt feltételezést, hogy a koleszterin megbetegít
• A vitaminok, mikroelemek és ásványi anyagok az állati élelmi anyagokban nagyobb mennyiségben vannak jelen mint a zöldségekben és gyümölcsökben

Abban a közegben, ahol modern életünket éljük, a tanulságok hajmeresztőnek tűnhetnek. Egyúttal azt is jelentik, hogy a lassan mindenkibe bevésődött, az orvosok által unásig ismételt tétel, hogy a vitaminokat főleg a zöldségekben és a gyümölcsökben kell keresnünk, nem állja meg a helyét.

Photo: (c) Bryan Alexander /Arcticphoto.com

Lehet, hogy a zöldség és a gyümölcs szerepét túlértékeljük?

A cikk szerzője: dr. Tóth Csaba
Orvos, háziorvos, 20-éves belgyógyász és intenzív terápiás gyakorlattal, a Paleomedicina munkatársa, a Paleolit orvoslás című könyv szerzője 

Kapcsolódó cikkek
Ha náthás, ne patikába menjen!
Egészséges táplálkozás. Paleo-ketogén étrend. A sarkköri és azon túli népcsoportok táplálkozása.
Az agykutató szerint Szent-Györgyi ebben tévedett: nincs értelme C-vitamint szedni

A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. A Paleomedicina által képviselt irányzat, az evolúciós orvoslás, a valódi tudomány része. Nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban megjelent közleményeinket itt olvashatják.